Századok – 1967

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827

AZ 0KTÓBE1U FORRADALOM ÉS MAGYARORSZÁG ŰTJA A SZOCIALIZMUSHOZ 831 a Monarchia megkísérelte helyzetének megszilárdítására felhasználni. E háborús „győzelmet" a soviniszta hangulatkeltés ismételt növelésére használták fel, s megpróbálták végső katonai erőfeszítések révén kompromisszumos békére szorítani az antanthatalmakat. Ismeretes a központi hatalmak 1918 tavaszi és nyári támadásainak teljes kudarca, amely a katonai erőik felbomlásához vezetett. Különösen meggyorsult a bomlás az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében. Ezzel párhuzamosan elmélyült a Monarchia politikai válsága. 1918 júniusában Magyarországon újabb, minden korábbinál hatalmasabb és elszántabb politikai tömegsztrájk robban ki. Rövidesen nagy erővel lépnek fel a Monarchia összes elnyomott nemzetei a nemzeti önállóságért. Megindul a Monarchia szétesése. A magyarországi munkásmozgalom balszárnyának vezető csoportjai ekkor már konkrét harci programmal rendelkeznek, s kapcsolataik a munkásszervezetekkel megerősödtek. A forradalmi befolyás a hadseregben is gyorsan nőtt. A forradalmi baloldal programja a helyzetnek megfelelően közvetlen feladatként a monarchia haladéktalan megdöntését tűzte ki célul. Emellett a a program a tőkés kizsákmányolás korlátozását, szocialista átalakulást célzó messzemenő követeléseket is tartalmaz. A magyar háborús kormány 1918. október 23-án megbukik. A polgári ellenzék két pártja — a liberális vagy hirtelen liberálissá vált burzsoák és földbirtokosok, meg a radikális kispolgárság és értelmiség pártja — koalícióra lép a Szociáldemokrata Párttal, hogy megszerezzék a politikai hatalmat és polgári demokratikus reformokat végrehajtva — vagy ígérve — mentsék meg a „rendet". A királyt sürgetik, hogy e koalíció képviselőjét nevezze ki az új kormány miniszterelnökévé. Am miközben ők hiába kérlelik a királyt és monarchista vezérkarát e „bölcs lépés" megtételére, a baloldali szocialisták vezető csoportjai, egymással szorosan együttműködve, tömegakciókat szerveznek. 1918. október 30-án Budapesten fegyveres felkelés kezdődik, s másnap általános politikai sztrájk rázkódtatja meg az országot. A monarchista hatalom képtelenné válik minden komoly ellenállásra, a polgári demokratikus forradalom győzelmet arat. A királyság formailag még fennáll, mert a liberális-szociáldemokrata koalíció még a királyt ismeri el államfőnek, aki most már kinevezi a liberálisok vezérét az új kormány miniszterelnökévé. Az új kormány sietve „befejezett"-nek nyilvánítja a forradalmat; s ezt teszi az SzDP vezetősége is. A kormánykoalíciót vezető liberális párt meg akarja menteni a monarchiát is. Az SzDP a köztársaság híve, de a Pártvezetőség álláspontja az, hogy e kérdésben a megválasztandó új parlamentnek kell majd döntenie, s csendesíti a tömegeket. A munkásmozgalom baloldali vezető csoportjai viszont tömegfellépéseket rendeznek a köztársaság azonnali kikiáltásáért. A tömegakció oly erős, hogy a kormánykoalíció pártjai meghátrálnak, s november 16-án az általuk összehívott nagygyűlésen proklamálják a köztársaságot. • A monarchiát elsöprő megmozdulásokban s az október 30-i fegyveres felkelésben is jelentős szerepet játszottak a volt hadifoglyok, akik Szovjet-Oroszországból a forradalom harcosaiként tértek haza.