Századok – 1967
Krónika - A IV. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus 821
KRÓNIKA 821 A történésznek bírálatot is kell gyakorolnia éppen a történelmi haladás fővonala alapján. Ezt pedig nem a Garami-féle vonal, hanem mégis csak a másik vonal igazolása képviseli. Az 1918-as szövetség mutatja a történelmileg helyes irányt. Egyetértett Tokodi Gyulával, aki kifejtette, hogy a haladás szempontjából a főkérdós a Monarchia felbontása volt. Igaz, hogy a koalició 1905-ben reakciós vezetés alatt állt, de a függetlenség csak a demokrácia és a nemzetiségi jogok megadásával juthatott volna győzelemre, ami a reakció főerőinek bomlasztását jelentette volna. Egyoldalú a disszertációban Szabó Ervin értékelése is. Nem helyes, hogy egyértelműen fogadja el azt a kritikát, melyet a párton belüli demokrácia érvényesítésével kapcsolatban képviseltünk, hogy Szabó tulajdonképpen szindikalista volt. Ekkortájt az ő követelése a párton belül progresszív, a belső demokrácia biztosítására irányuló törekvés volt. Révai József nézeteit éppen ebben az irányban kellene továbbfejleszteni. A gondos elemzés azt fogja bizonyítani, hogy a progresszív nézeteknek sokkal szélesebb skálája volt a munkásmozgalmon belül. Maga a téma — mondotta befejezésül — sokkal bonyolultabb, semhogy egy disszertációval le lehetne zárni. Hasznos volna, ha a jelölt az említett ellentmondásokon elgondolkozva megpróbálkoznék helyesebb marxista megoldást kidolgozni. Mucsi Ferenc válaszában hangsúlyozta, hogy az adott tényeket legjobban összefogó koncepció kialakítása természetesen nem minden vonatkozásban sikerülhetett, mert sok még a tisztázatlan, megoldatlan probléma. A kérdés bonyolultságáról szólva kifejtette, hogy nem tud egyet érteni a Simon Péter által felvetett kívánságokkal. Mint a vita is mutatja, a téma értékelése nem jutott még nyugvópontra. Az értékelések, szempontok alapos munka eredményeként alakulnak ki, azokat egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni. A nagy kérdés, a szociáldemokrata párt 1905-ös taktikája, ennek értékelése, valószínűleg kérdés marad még hosszabb ideig. A jelölt megelégedéssel állapította meg, hogy — mint annak Berend T. Iván és Mód Aladár adott hangot, — nem azonosították nézeteit Garami nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy munkájában nem esett a korábbi koncepciókkal szemben ellentétes végletbe. Az ellentmondásokon, melyekre felhívták a figyelmet, komolyan kell gondolkozni, s meg kell keresni a megoldást. Egyetértett Mód Aladárral Szabó Ervin értékelésével kapcsolatban, s hangsúlyozta, hogy ilyen szellemben kívánja megoldani a kérdést. Végezetül köszönetet mondott valamennyi hozzászólónak az értékes szempontokért; azokat további megfontolás tárgyává teszi, s igyekszik majd hasznosítani. A bírálóbizottság és az opponensek a jelölt válaszát elfogadták, és javasolták, hogy Mucsi Ferencnek a kandidátusi fokozatot ítéljék oda. Szász Zoltán AIV. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTÖRTÉNETI KONGRESSZUS. BLOOMINGTON, INDIANA (USA), 1968. SZEPTEMBER 9—13. A Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság a IV. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszust az Indiana egyetem meghívására Bloomingtonban (USA) rendezi meg 1968. szeptember 9—13. között. A Kongresszus az alábbi témák megbeszélésére alakult munkacsoportokban (szekciókban) fog tevékenykedni. (Zárójelben az egyes szekciók felelősének a neve és címe; hozzájuk fordulhatnak azok, akiket a téma érdekel és akik részt kívánnak venni a munkában és a vitákon): 1. A kapitalista struktúrák kialakulása és fejlődése. (F. Ruiz Martin prof., bilbaói egyetem, Spanyolország.) 2. A gazdasági struktúrák folytonossága és átalakulása a XX. században. (Dr. P. Mathias, Queen's College, Cambridge.) 3. A technika fejlődése és a gazdasági növekedés. (A. Klima prof., prágai egyetem.) 4. ^Fogyasztás és termelés. (W. Kula prof., varsói egyetem.) 5. Történeti demográfia. (D. Eversley prof., birmnghami egeetem.) 6. Az ókor gazdaságtörténete. (I. Oyakonov prof., leningrádi egyetem, és M. I. Finley prof., Jesus College, Cambridge.) 7. Fejlett ós fejlődésben elmaradt területek közötti kapcsolatok. (D. Kumar asszony, 9, Ashoka Road, New Delhi, India.) 8. Az agrárstruktúráknak és a talaj birtokbavételének problémái a „határvidékeken" Amerikában és a világ más területein. (A. Jara prof., chilei egyetem, Santiago de Chile.)
