Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

760 FOLYÓI R ATSZEMLE badulás pillanatában nincs itteni földnélküli етЪэг." А szarzó az utolsó húsz esztendő történetének ismertetésével a politikai és gazdasági fejlődésről ad hiteles képet. — SEIDLER ERNŐ: Szolnok — 1919 c. emlékezése az 63. vörös gyalogezred júliusi emlékezetes helytállásáról ad dokumentum-értékű tudósítást. Az ezred parancsnokai „majdnem kivétel nélkül osztályöntudatos és a világháborúban katonai tapasztalatokat szerzett proletárok" voltak. Landler Jenő bizalmát élvezték. Utolsó haditettük volt Szolnokmásodik visszafoglalása 1919 júliusában. — SZABÓ LÁSZLÓ: Mária Terézia 1760—61-es cigányrendelete a Jászságban c. tanulmánya az uralkodónő letelepítési törekvéseinek gyakorlati megvalósításáról szolgáltat adatokat. A Jászkun Kerület szigorított Mária Terézia rendeletein, telekjuttatásról hallani sem akart, a lótartást is megtiltotta, s még a házhelyadás kérdését is nyitva hagyta. Magatartásának igazolására a kerület a Helytartótanács Î761-ben kiadott, a kolduló és csavargó életmódot folytatók elleni rendeletben foglaltakra hivatkozott. A jászsági helyi intézkedések nem tették könnyebbé a beolvadást a cigányságnak. — BELITZKY JÁNOS: Adatok a hídépítő Mahmud bég életéhez c. tanulmánya az első szolnoki híd építőjéről emlékezik. Mahmud üzleti érdekei miatt szoros kapcsolatban állott a hazai marhakereskedő családokkal. A szellemiek után is érdeklődő bég ismeretségben volt számos magyar református lelkésszel. A tanulmány értékes adatokat nyújt Szegedi Kis István és Ráckeve történetéhez is. — H. SOPRONI SZEMLE. XX. évf. (1966.) 4. sz. — CSAPODY ISTVÁN: Sopron város erdeinek története Obsrszky János jelentésétől (1837) Mack András működésének megkezdéséig (1872) c. tanulmánya szakszerűen értékelt forrásanyagon mutatja be Sopron több mint 12 000 kh erdejének állapotát, az erdőnek a tervszerűtlen, de erős ütemű fakitermalés ós szakszerűtlen utánpótlás, valamint az erdei legeltetések következtében beállt leromlását: értékes adatok ezek a XIX. század közepének kevéssé vizsgált erdőtörtónetéhez ós a városi erdőhasználat magismsréséhez. — KRISTÓ GYULA: A Csákok és a Kőszegiek harca Sopron megyében c. tanulmánya a két nagyhatalmú oligarcha családnak a XIII. százai második felében Sopron megye birtoklásáért folytatott harcát mutatja be. A harcban döntő jelentőségű volt a megyében vezető szerepet játszó Osl nemzetség állásfoglalása: ezek először a Csákoknak, később a Kőszegieknek hódoltak be, mikor azonban utóbbiak és Róbert Károly között kitört a végső harc, Osli Lőrinc a király mellé állt, s a Kőszegiek birtokaiból és pozícióiból jelentős részeket kapva, megvetette az egy évszázad múlva a vezető oligarchák közé emelkedő Kanizsai-család hatalminak alapjait. — HILLER ISTVÁN Petrik Gézának, a jeles bibliográfusnak soproni kapcsolatait és életpályáját mutatja be: apja soproni lelkész volt ós Petrik itt járta középiskoláit is. A család egy másik, ugyancsak soproni ágából származott Petrik Lajos, a kerámia techológiájának jeles kutatója. — BORONKAI PÁL Sopron köztisztaságának történetét ismerteti, összefüggően a XIX. század közepétől: adatokban gazdag, általános következtetésekre is alkalmas jó ábrázolása ez az urbanizáció egyik jelentős eleme hazai alakulásának. — VARJÚ SÁNDOR: Adatok a cenki mnlmok történetéből c. cikke a három malom múltját, s részletesebben a malomhoz fűződő életformát s a falu és a környék társadalmi ós gazdasági életében a malom szerepét jól megvilágító adatokat, visszaemlékezéseket közöl, mintegy két generációra visszanyúlva. — JENEI FERENC befejezi Wittnyédi István egyes kiadatlan leveleinek ismertetését (I—II. rész a 2 — 3. számban): a levelek értékes adalékot nyújtanak Wittnyédi mozgalmas életpályájához és több vonatkozásban a kor politikai hangulatához is. — KOVÁCS JÓZSEF Lackner Ádám ötvöslegény 1568. évi soproni megtelepedése és a Kolb-vagvonba történt beházasodása kapcsán támadt vagyoni és családi viszályokat mutatja be: a házmegosztásra és vagyoni viszonyokra vonatkozó jó adatokkal egyrészt egv új polgári vagyon és pozíció keletkezését, másrészt a kor városi életformáját. — SMIDT LAJOS a Kismartonban 1842-ben játszó színtársulat műsorát ismerteti: elég színvonalas repertoár, súlyponttal a kor bécsi külvárosi bohózatán és massjátékán. — V. TISZVTÁJ XX. évf. (1966) 9. sz. -KOVÁCS SÁNDOR IVÁN: AZ értelmes halál címan a négyszázados szigetvári évfordulóval kapcsolatban a Szigeti Veszedelem ós a Szigetvári Emlékkönyv alapján Zrínyi áldozatának értelmét boncolgatja. A Szigetvári Emlékkönyvvel foglalkozva elismaréssel adózik a történeti tanulmányoknak, viszont tárgyi és filológiai szempontból is bírálattal illeti az irodalom- és zenetörténeti tanulmányt, s hiányolja а Szigeti Veszedelem történeti szempontú elemzését. — B. VA.SI SZEMLE. XX. évf. (1966) 4. sz. — VÖRÖS KÁROLY: Parasztmozgalmak Vas megyében 1798—1848 című tanulmánya (I. rész az előző számban) a szombathelyi