Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

758 FOLYÓI R ATSZEMLE „Annak megmutatása, hogy erőink a múltban nemegyszer végeseknek bizonyultak céljaink valósításához, nem szülhet lemondást a jelenben, nem fegyverezheti le a ma nemzedékét. Sőt: okos optimizmusra csupán ezúton nevelhet a történelem illetőleg a történettudomány." — LÁSZLÓ ERVIN, a freiburgi egyetem Kelet-Európa Intézetének munkatársa egy gyűjteményes kötetet készül összeállítani a magyar marxista filozófusok munkáiból. Ennek bevezetőjét közli a folyóirat, mely tanmese formájában (Kerek fejűek és lapos fejűek ) veti fel a polgári és marxista gondolkodók közötti érintkezés, illetve viták „központi kérdéseit". A cikk ismeretelméleti ellentmondásosságát FÖLDESI TAMÁS: Es mi van a fejekben? címmel tárja fel. 12. sz. — SÁNDOR PÁL a ««unka problémáit elemzi Hegel műveiben. Kimutatja, hogy a hegeli és marxi munkaelmélet közötti különbségek lényegében történelmi különbségek: míg Hegel a „polgári társadalom küszöbén" a polgárság társadalmi létének alapjait kereste, addig Marx a proletariátus osztályálláspontjáról közelíti meg a problémát. — SZABADY EGON: A társadalmi-foglalkozási átrétegezödés Budapesten és a vidéki városokban címmel a Népességtudományi Kutató Csoport vizsgálatainak néhány eredményét közli (statisztikai felmérések a társadalmi mobilitás különböző területeiről s ezek összevetése a társadalmi dinamizmus egyes tényezőivel). — ROGER GARAUDY: Korunk problémái és a marxizmus (az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen elhangzott előadásának szövege). A század legnagyobb történelmi és kulturális tényezőiből indul ki: a tudomány ós a technika hatalmas arányú fejlődése, a szocializmus világrendszerré fejlődése, két világrész (Ázsia, Afrika) felszabadulása a gyarmati iga alól. Kifejti, mennyiben jelent minőségi változást is az eddigiekhez képest az utóbbi húsz év gondolkodásának fejlődése: nem az emberi energiák egyszerű megsokszorozásáról van csupán már szó, hanem pl. a kibernetika segítségével a szellemi munka bizonyos mértékű helyettesítéséről is. A hírközlés, a közlekedés gyors fejlődése, a technikai haladás viszont egy maroknyi ember kezébe olyan hatalmas politikai (tájékozódási, intézkedési) lehetőségeket adott, melyek „iszonyú hatalmat jelentenek". Ezután a marxizmus egyes alaptételeit veti össze történetiségükben a szocialista társadalomfejlődés sajátosságaival. Központi problémái: a társadalmi munka szervezése, a „marxista materializmus" elvi anti-dogmatizmusa, a modern humanizmus, a marxista esztétika és etika néhány kérdése. Ezután beszámoló következik a Francia Kommunista Párt KB ideológiai kérdéseket tárgyaló vitájáról (Francia marxisták vitája a marxizmusról és a humanizmusról ) Etienne Fajon, Lucien Sève, Michael-Simon, Henri Krasucki, Guy Besse, Jean Kanapa felszólalásának és a KB határozatának rövid kivonatát olvashatjuk. — A most meginduló Figyelő rovatban GYURKÓ LÁSZLÓ Nemeskürty István „Ez történt Mohács után" című könyvét ismerteti. — BALOGH EDGÁR „Hét próba. Egy nemzedék elindul" című emlékiratát ismerteti, amely a Sarlós mozgalom útját vázolja fel: mint jutottak el a mindenféle nemzeti elnyomást tagadó koncepcióig, s mint ismerték fel, * hogy a nemzeti felszabadulás egyetlen útja a szocializmus. — G. VILÁGOSSÁG VII. évf. (1966) 9. sz. — 1 GECSE GUSZTÁV: A tomista filozófia címen < Aquinói Tamás életútján keresztül a tomizmus kialakulását ismerteti. A XIII. századi városfejlődés, a kézműipari forradalom, az arab, zsidó és antik filozófia hatása tarthatatlanná tette a patrisztika és a koraközépkori egyházi ideológia tudomány -ellenességét és irracionalizmusát, s megkö- , vetelte a keresztény teológia racionális filozófiai alátámasztását. Ez a hit és a tudás, a teológia ós filozófia (tudományok) olyan új kapcsolatának kialakítását vetette fel, amelyben a hit kötelező felsőbbsóge nem szenved csorbát. Ezt a feladatot oldotta meg Aquinói Tamás filozófiája, a tomizmus. — KATONA IMRE: Egy világvégét hirdető műremek címen id. Pie ter Bruegel a Szépművészeti Múzeum régi képtárában őrzött Keresztelő János prédikációja című festménynek újszerű értelmezésére tesz kísérletet, az anabaptizmus forradalmi melchiorita irányzatával hozván összefüggésbe a kép eszemi mondanivalóját. A képnek a XVI. század 70-es, 80-as éveiben Magyarországra kerülését az antitrinitarizmust is magában foglaló anabaptizmus egyik irányzatával rokonszenvező Batthyány Boldizsárnak a kiváló belga botanikussal, Clusiusszal (Charles de l'Escluse) való baráti ós mecénási kapcsolatával magyarázza. 10. sz. — ÁGH ATTILA: A fiatal Marx valláskritikája címen a marxi valláskritika önálló, Feuerbachtól lényegében független fejlődése mellett tör lándzsát. A valláskritika marxi fordulatának lényegét a vallás nem természeti, hanem társadalmi objektivitásként való tételezésében, társadalmi funkcióinak feltárásában látja. A vallás egyfelől a társadalom sajátosan fonák viszszatükrözésének, elméleti rendszerezésének funkcióját látja el, másfelől meghatározott szabályozó szerepet tölt be a társadalom-