Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Friedrich Weitendorf : Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban A történelemtanítás legfontosabb feladata — nézetünk szerint — abban áll, hogy a tanulóknak tudományos történelmi képet adjunk, melyet lényegesen a társadalmi fej­lődés törvényszerűségeinek és ezek specifikus hatásának az egyes népek történelmében játszott megismerése jellemez, és hogy az ifjúságnak korunk bonyolult alapkérdéseiben megbízható politikai és ideológiai tájékoztatást adjunk. A tanulókat ezért képessé kell tenni, hogy a történelmi fejlődésről és annak törvényszerűségeiről nyert tudásukat fo­galmilag világosan megragadják és 'elrendezzék, azt korunk társadalmi fejlődésének elemzésére és a jelen politikai-ideológiai alapkérdéseire alkalmazzák, felismerjék a további társadalmi fejlődés perspektíváit és fejlődési tendenciáit az egész világon és saját országukban. A tanulóknak tehát meg kell tanulniok történelmi-logikai módon gondolkodni és képessé kell válniok, hogy a történelemből a jelenre és a jövőre politikai­ideológiai ós erkölcsi végkövetkeztetéseket vonjanak le. Ebből adódik különösen a tör­ténelmi képzettség és politikai-ideológiai nevelés egySege a történelemtanításban és ennek a tantárgynak a hozzájárulása ahhoz, hogy a tanulókban tudományos szocialista világnézet és világos politikai álláspont alakuljon ki. Hogy a tanulóknak a történelem­tanítás keretében lehetővé tegyük a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megisme­rését, és bennük a materialista történelemfelfogás alapvonásait fokozott mértékben tudományos szocialista világnézetük alkatrészeként tegyük tudatossá, ahhoz a tanítás­ban tárgyalt történelmi tények célratörő és folytatólagos fogalmi általánosítására van szükség. A fogalomalkotás a történelemtanításban történelmi és politikai-ideológiai ismeretek ós beállítások elsajátításának fontos eszközévé válik, s főként abban áll, hogy felfedjük a társadalmi-logikai vonatkozásokat, amelyek a történelmi tények és azok tör­vényszerű összefüggései közt fennállnak, amelyeket ezek a különféle társadalmi for­mációk fejlődésében és egymást váltásában játszanak, valamint abban, hogy tisz­tázzuk a történelmi fogalmakat és azokat történelmi alapfogalmak rendszerébe so­roljuk be. Az egészen a történelmi tények és folyamatok általánosításának síkjáig terjedő fogalomalkotás, amely lehetővé teszi az egyes gazdasági társadalmi formációk és azok strukturális és fejlődési törvényei lényegének megismerését, megköveteli egy fogalmi rendszer kifejlesztését a történelemtanításban. Nézetünk szerint a történelmi tantervek egyik fontos feladata, hogy a tanerőknek az ilyen világnézeti jelentőségű fogalmi általá­nosításokhoz elegendő tervalapot nyújtsanak. Ezért új tanterveinkben, amelyeket a jövő évtől az 5. osztálytól kezdve tanévenként bevezetünk, rátértünk arra, hogy a minden­kori tananyaggal való foglalkozáshoz átfogó útmutatásokat adjunk a folyamatos isme­retszerzéshez és fogalomalkotáshoz. A tanterv minden anyagegységéhez megismerési rendszereket és ezekhez megfelelő fogalmi követelményeket dolgoztunk ki, s ezeket a tantervben mint elérendő követelményeket fektettük le. Ennél különleges súlyt helyez­tünk arra, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsünk az ismeretszerzés és fogalom­alkotás közt. Mind a történelmi fejlődés minél mélyrehatóbb és átfogóbb megismerése, mind a történelmi jelenségek és folyamatok ezzel összefüggésben álló fokozatos fogalmi általá­nosítása megkívánják a gondolkodás folyamatos előrehaladását az egyestől és különöstől az. általánoshoz, valamint á mélyebb behatolást a történelmi folyamatban megismert álta­lánostól a sajátosba és az egyesbe. Egy bizonyos tanítási órában nyert minden egyes meg­ismerés, bizonyos történelmi jelenségek és folyamatok minden fogalmi általánosítása egyben részmegismerés vagy logikai lépés egy átfogóbb megismerés vagy messzebb­menő fogalmi általánosítás és differenciálás feié, amint minden átfogóbb megismerés és fogalmi általánosítás megint jobb elméleti alapot teremt új megismerések szerzéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents