Századok – 1967

Tanulmányok - Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790–1840) 546

556 BEELÁSZ JENŐ Az iparoslétszám jelentősége azonban voltaképpen csak akkor tűnik ki, ha az összlakossághoz való arányában vesszük szemügyre. E tekintetben bizonyos meglepetés ér bennünket, mert akár 1787. évi, akár 1828. évi adatunkat állítjuk arányba az egyidejű teljes városi népességgel (20 704, illetőleg 62 471), alig 4,7%-os illetve 4,5%-os eredményt nyerünk. Ez ellene mondani látszik a Thirring Gusztáv számításai nyomán az 1782. évre vonatkozólag régebben kialakult s immár közkeletűvé vált 13,9%-os iparosaránynak.50

Valóban nem áll fenn ellentmondás; azért nem, mert a Thirring-féle százalékszám nemcsak a mesterlétszám alapján alakult ki, hanem a mesterek és legények összességének számbavételével. Csupán a mesterszámra korlátozódva (628),5

1

Thirring százalékszáma is 3,5%-ra redukálódik. Viszont a mi 4,7%-os arányunk is bizonyára 10% fölé ugrana, ha összeírásainkban a legényszám is szerepelne. De ami a lényeg: úgy látszik, hogy a város fejlődésével az ipar arányszámának alakulásában nem következett be semmiféle komoly eltolódás; az a napóleoni háborúk után is ugyanolyan alacsony maradt, mint a XVIII. század egész folyamán volt. Ami az ipari technika színvonalát illeti, erre nézve a kézművesség szakmai tagoltságából következtethetünk. 1792-ben — Schwartner szerint52 — Pesten 102 ipari szakmát űztek, 1833-ban — Patachich szerint5

3

— 141-et. Negyven év alatt tehát az iparágak számában 38,2%-os gyarapodás következett be, esztendőnként 0,9%. Érdemes az egyes szakmai csoportok terjedelmét és fejlődését is szemügyre venni. 1792 1833 Élelmező és háztartási iparok száma 16 20 Ruházati iparok száma 24 33 Építő és berendező iparok száma 9 10 Eszközkészítő iparok száma 32 47 Szolgálattevő iparok száma 6 8 Fényűzési (egészségügyi) és műiparok száma 15 23 102 Ï4Î Mivel a két összeírás azonos szempontok szerint készült, összehasonlításuk messzemenően hű képét nyújtja az ipari tevékenység előhaladásának. Az élelmező és ruházati ipar előtérben állása természetes jelenség; ezek voltak a feudális városgazdaság fő iparágai, a városi élet sine qua non-jai. Az építő, berendező és szolgálattevő iparágak száma, s e számnak csaknem teljes stagnálása is érthető; ezen a téren a kor általában nem hozott sok újat. Ám az eszközkészítő iparoknak viszonylag nagy és növekvő száma bizonyos fokig már meglepő; ez újabbkori jelenségnek tekinthető. Ugyancsak kedvező színfolt a polgári jólét jellemző iparágainak aránylag szép számban való szereplése. 50

Thirring Gusztáv: Városaink lakosságának kereseti viszonyai a 18. század második felében. Bpest. 1901. Klny. a M. Gazd.-tört. Szle.-ből. 12. 1. "Uo. 15. 1. 52 Martin Schwartner : Statistik des Königreichs Ungern. Pest. 1798. 233 — 234. 1. 53Joseph Patachich: Beschreibung der königlichen Freystadt Pesth. Aus dem ungarischen. . . übersetzt und vermehrt mit neuen Daten und Bemerkungen. . . von Carl Patisz. Pest. 1833. 124 — 129. 1.