Századok – 1967
Tanulmányok - Gonda Imre: A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában 37
A HADI- 158 BÉKECÉLOK A MONARCHIA POLITIKÁJÁBAN 47 általánosságban kezelt német gyarmati követelések, továbbá a francia és belga területek elszakítására utaló igények, hanem kimondottan Monarchia-érdekű hadicélok, mint amilyen a Szerb Királyság helyreállítását kitűző XIII. pont. Igaz ugyan, hogy a hadicél-lista ezen pontjának eredete és jellege eléggé homályos. E pont ui. nemcsak a német és osztrák-magyar kormányférfiak 1916. november 15-én és 16-án létrejött hadicél-lajstromában szerepel, de a Burián által beterjesztett listán is, mint annak XI. pontja. Minthogy nem egészen valószínű, hogy Burián ezt az osztrákok szemléletével teljesen ellenkező pontot kizárólag a németek iránti előzékenységből vette volna fel, máshol kell e jelenség okát keresnünk. A probléma hátterében Tisza és a magyar uralkodó osztályok állásfoglalását találhatjuk meg, amely — mint kifejtettük— a háború kezdete óta a szerb állam fenntartásához ragaszkodott, az osztrák katonai körökkel éles ellentétben. A szerb állam az általuk meghagyott keretek között persze területi és jogi vonatkozásokban a legsúlyosabb csonkításokat szenvedte volna,1 9 s a Monarchiától a legszorosabb függőségbe került volna. Formailag azonban mégis úgy festett a dolog, hogy a „Szerb Királyság helyreállítása" a központi hatalmak háborús céljai közé tartozik. Hogy e programpont valóban erről az oldalról kerülhetett a hivatalos hadicél-listára, azt Conrad vezérkari főnök igazolhatja talán a legjobban, aki Burián külügyminiszterhez írt, s 1916. november 9-én keletkezett átiratában, amelyben a hozzá küldött hivatalos hadicél-listát bírálatban részesíti, a következőképpen nyilatkozik a Szerbia helyreállítását tartalmazó pontról: „Utóbbi" (ti. Szerbia helyreállítása) „azt jelentené, hogy az uralkodó magyar párt rövidlátó külön törekvéseire való tekintettel, s az Összmonarchia biztos kárára, visszaállítanánk mindazokat a tarthatatlan állapotokat, amelyek e gyilkos háborúhoz vezettek ... A mégoly kicsiny, tehetetlen szerb államiság helyreállítása egyértelmű egy engesztelhetetlen háborúban végleg legyűrt ellenség feltámasztásával."20 A német kormánynak e pont listára-vétele ellen aligha lehetett észrevétele, hiszen — mint láttuk — az újjáalakított szerb államot inkább erősítette volna — amit viszont már Burián is igen határozottan ellenzett —, mert idáig viszont a vele szoros kapcsolatban levő Tisza sem kívánt elmenni. A valószínűséget, hogy e hadicél magyar kezdeményezésre került a listákra, az is fokozta, hogy mind a november 7-i lista XI., mind a vele azonos szövegű november 15/16-i közös lista XIII. pontja, a helyreállítandó Szerb Királyság határait éppen a Tisza-féle területátcsatolásokkal és csonkításokkal kívánja végrehajtani. Conrad azonban elvi okokból így sem hajlandó e pontot elfogadni, s ismételten — hasonló indokolással — tér vissza erre.21 A szerb állam helyreállítása kérdésében a német és a Tisza-féle jnagyar álláspont feltűnő közelséget 18 Hogy Tisza hogyan képzelte el a jövendő szerb államot, arra vonatkozólag lásd 1. Frigyes főherceghez írt levelét, Budapest, 1916. május 25. Gr. T. I. összes munkái, 4. sor. 5. kötet, 1501/9. sz., 16. 1.; 2. A Buriánhoz írott levél melléklete, Bpest, 1915. dec. 4. Gr. Tisza István összes munkái, 4. sor. 4. köt. 1444/b. 296 — 301. 1. — Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben a kérdésben többek között pl. Gr. Anrássy Gyula is teljesen egyetértett Tiszával. Lásd: Or. Julius Andrássy: Diplomatie und Weltkrieg. Berlin — Wien, Verl. Ullstein. 1920. 180 — 181. 1. 20 An. S. Exz. . . . St. Freiherr Burián von Rajecz Minister des Kaiserlichen und Königlichen Hauses und des Aeussern. А. O. K. am 9. Nov. 1916 (OL. Filmtár W. 406. H. H. St. A. P. A. Geheim XLVII/13. Karton rot. 524). 21 K. u. K. Chef des Generalstabes Op. Nr. 187. Geh. Friedensaktion B. Burián — Frherr v. Bethmann. — Teschen, 13. Dez. 1916. Conrad. OL. Filmtár W. 406. H. H. St. A. P. A. Geheim XLVII./13. Karton rot 524.
