Századok – 1967
Tanulmányok - Gonda Imre: A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában 37
44 GONDA IMKE 0 mindvégig következetesen kerülte.1 2 Tény, hogy Burián szinte azt is jelentős eredménynek tekinthette, hogy az általa beterjesztett lista egyáltalán tárgyalási alapul szolgált, s hogy a Monarchia a békeakcióban mint Németország főszövetségese működhetett közre. Sőí, a bekövetkező tárgyalásokon már maga is részt vett a bolgár és török „szövetségeseknek" a hadicél-tárgyalásokból való kihagyásában. E lista különben a következő fontosabb pontokat tartalmazta : I. A négy szövetséges hatalom területének teljes integritása. II. Az I. §-nak megfelelően az összes német gyarmatok visszaadása. III. A francia terület teljes integritása. IV. Belgiumnak, mint szuverén államnak helyreállítása, Németország törvényes érdekeinek megegyezés szerint nyújtandó biztosítékai mellett. V. A Kongó-államnak a német gyarmati birtokba való bekebelezése. VI. Ausztria-Magyarország olaszországi határának helyi stratégiai kijavítása. VII. A Németország és Ausztria-Magyarország által teremtett Lengyel Királyság elismerése. VIII. Németország és Ausztria-Magyarország oroszországi, kurlandi és litvániai határainak stratégiai kijavítása. IX. Ausztria-Magyarország romániai határának stratégiai kijavítása, különösen a Vaskapunál. i X. Bulgária határainak kibővítése Kelet-Szerbiának általa megszállandó területeivel, Macedóniával, valamint a Dobrudsával. XI. A Szerb Királyság helyreállítása az általa Bulgáriának átadandó fentemlített kelet-szerbiai és macedón területek nélkül, egy északi és északkeleti területcsík Ausztria-Magyarország részére való átengedés után, továbbá az albánlakta területek Albániának való átadása után. XII. Albánia Ausztria-Magyarország protektorátusa alatti önállósága. 1 XIII. Az Oszmán Birodalom összes kapitulációinak megszüntetése és viszonosságon alapuló nemzetközi egyezményekkel való helyettesítése. XIV. Oroszország tengerszorosokon való áthajózására vonatkozó kívánságának figyelembe vétele. Törökország szuverén jogainak és a többi hatalom érdekeinek nyújtandó megfelelő biztosítékok mellett. XV. Görögország területi integritásának helyreállítása. Semlegessége esetére határkiigazítás helyezendő kilátásba Észak-Epiruszban. XVI. Lemondás az olyan gazdasági megegyezésekről, amelyek az összes országok közötti normális kereskedelem és forgalom helyreállításának akadályát képezik. A tengerek szabadsága.1 3 Németország és a Monarchia 1916 őszén megindult tárgyalásain, amelyeken a békeakcióval kapcsolatos hadicélpolitikájukat egyeztették, két problémakör alakult ki: az egyik abban állott, milyen pontok vehetők fel a hadicéllistára, a másik pedig, mi legyen a hadicélok közlésével kapcsolatos eljárás a másik két szövetséges és az ellenséges államokkal szemben. E két kérdés-12 Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy „sem az osztrák-magyar, sem a német államférfiak nem voltak képesek békelépésüknek azt a formát adni, amely tulajdonképpeni szándékaiknak megfelelt". Lásd: Steglich: i. m. 22. 1. 13 Buriánnak Hohenlohe berlini nagykövethez intézett szig. biz. utasításából (Bécs, 1916. nov. 7.) a német kormánynak beterjesztendő osztrák-magyar hadicél-lista (OL. Filmtár W. 405 doboz. H. H. St. A. P. A. Geheim, XLVII/13. Karton rot. 524).
