Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
ANJOU-KORI KRÓNIKÁINK ч 481 Érthető, hogy mindazok, akik — jobbára Toldy nyomán haladva — nem ismerték fel az ún. közvetítő krónika, a Budai Minorita Krónika létét, a Képes Krónika egy jelentős részének írását is Márknak tulajdonították.12 7 Marczali Henriknek a Budai Minorita Krónikát feltételező, annak létét cáfolhatatlan bizonyítékokkal igazoló tézise gyökeresen megváltoztatta a régi Márk-képet is. Mivel a szerzők továbbra is mintegy a priori elfogadták Márk nevének és a Képes Krónikának .az összekapcsolását,12 8 s mivel a tudomány íróasztalán immár ott feküdt egy 1272-től az 1330-as (mások szerint az 1340-es) évekig terjedő, kétségbevonhatatlanul igazolt krónikaszakasz, a Budai Minorita Krónika, így a Képes Krónika kompozíciójában — amelyhez (és csak ehhez) változatlan szívóssággal kötötték a tudósok a Márk nevet — effektive már igen kis hely juthatott az önállóan Márk által irt részek számára. Új nézet terjedt el, mely Márk szerkesztői tevékenységét hangsúlyozta.12 " Többen — nem akarván, vagy nem tudván megoldást adni —- óvatosan, homályosan fogalmaznak.13 0 Történészeink egy része megkísérelt helyet adni Kálti Márk tollának a krónikahagyomány befejező, utolsó bejegyzéseiben. Ezek a feltevések azonban — az előzőkhöz hasonlóképp — óvatosan megfogalmazottak, sokszor körülhatárolatlanok, nem ritkán a bizonyító erőt is nélkülözik.13 1 Kardos Tibor az utolsó fejezetek írásánál szoros együttműködést tételez fel ,,a minorita udvari pap és a kancelláriában alkalmazott Kálti Márk között".13 2 Domanovszky Sándor — bár ezt sehol sem mondja ki nyíltan — nem fogadja el a középkori íráshagyomány Marcusról adott tudósítását, és mértékkel tartózkodó Jakubovich Emil Márknak nevet adó kutatásai iránt is.133 Erdélyi László határozottan elveti Kálti Márknak a krónika létrehozásában játszott szerepét, mert „történetírásáról nincs hiteles közel egykorú adat".134 Horváth János szintén elveti (illetve nem említi) Kálti Márk szerzőségét a végfejezeteket illetően.13 5 A Márk krónikaszerzőségéről szóló, csaknem minden szakember által kritika nélkül adoptált tételt vette revízió alá Karsai Géza.136 Tanulmányában pontról-pontra haladva elemzi a középkori íráshagyomány Marcusra (Márkra) vonatkozó adatait, s rendre cáfolja azt, hogy e források Marcusai egy magyar 127 Uo. 6., ill. p. CXXIV., annot. 177.; Békési Emil: i. m. 682. 1.; Negovetich, Arturus: De Marói Chronicae de rebus gestis Hungarorum latinitate, Pótkötetek az Egy. Phil. Közl.-höz, II. köt. 1890. 275. 1.; Vértesy Jenő: A Képes Krónika irodalmi jelentősége. Századok, 1906, 2. 1. i 128 E tévhit elterjesztéséért maga Marczali is „sokat tett": „A bécsi krónikát Baranyai Decsi szerint Márk . . . írta." (I. m. 63. 1.) 129 Dékáni Kálmán: i. m. 45. 1. vagy pl. A magyar irodalom története 1849-ig. 19.1. 130 Pl. Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bpest. 1935. 30. 1. Avagy: Szöveggfíjtemény a régi magyar irodalomból, id. kiad., 40 1. 131 Dékáni Kálmán: i. m. 44.1.; Jakubovich Emil: Adalékok legrégibb nyelvemlókes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Magyar Nyelv, 1925, 37. 1. 132 Kardos : Bevezetés, 13. 1. Korábbi véleményét ld. Középkori kultúra, középkori költészet (A Magyar Történelmi Társulat könyvei VII.), é. п., 164. 1. 133 Ld. Domanovszky Sándor: A Budai Krónika. 829. 1.; SRH I. köt. 222., 231. 1. 131 Erdélyi László: Krónikáink magyarul. Szeged. 1943. 268. 1. (névmutató). Vö. még uo. 8. 1.; Krónikáink kritikai ismertetése. Szeged. 1943. 26 — 27. 1. 135 Horváth: Stílusproblómák, 260. 1. Vö. Kardos: Bevezetés, 13. 1. 17. jegyz. 136 Karsai Géza: Névtelenség, névrejtés ós szerzőnév középkori krónikáinkban. Századok, 1963, 671 — 676. 1. Karsai nézetét feltétel nélkül elfogadja: A magyar irodalom története I., A magyar irodalom története 1600-ig. 90. 1. (A vonatkozó részt Klaniczay Tibor írta.) Továbbá: Mályusz: Krónika-problémák, 744. 1.
