Századok – 1967

Krónika - A Történettudományi Intézet hírei - 385

386 KRŐNIKA Az orosz felvilágosodás a XIX. században. Összeállította és az előszót írta: Niederhauser Emil. Bp. Gondolat Kiadó. 255 1. Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Gyűjteményes kötet. írták: N. Kiss István—Veress Éva—Kirilly Zsigmondné—Román János. Szerkesztette és bevezette Makkai László. Bp. Akadémiai Kiadó. 6381. Kossuth Lajos Összes Munkái, VI. köt. Szerkesztette: Barta István. Bp. Akadémiai Kiadó. 1202 1. Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900 — 1918. Szerkesztette: Hanák Péter. Bp., Akadémiai Kiadó. 358 1. Wilhelm Weitling válogatott művei. A bevezető tanulmányt írta és szerkesztette Jemnitz János. Bp. Gondolat Kiadó. 383 1. Magyarok és románok, I. Tóth Zoltán írásaiból válogatta, szerkesztette és az életrajzot írta: Csatári Dániel. Bp. Akadémiai Kiadó. 496 1. Az Intézet gondozásában megjelenő Értekezések a történeti tudományok köréből. (Uj sorozat.) ezévi számai: 38. Révész Imre: Bécs Debrecen ellen. 129 I. 39. Pogány Mária: Tőkés vállalkozók és kubikos bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a XIX. század második felében. 120 1. 40. Paulinyi Oszkár : A vállalkozás kezdeti formái a feudáliskori nemesércbányászatban. 95 1. 41. Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai ós problémái 1767 —1849. 156 1. * A Comité International des Sciences Historiques vezetősége az MTA ós a Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága meghívására ez óv szeptember 10 —12. között Budapesten tartotta ülését. Az ülésen résztvett: Michel François, a CISH főtitkára, Paul Harsin elnök, A. A. Guber és Boyd C. Shafer alelnökök, Friedrich Engel-Janosi, Aleksander Gieysztor, Ernest F. Jacob, Raffaello Morghen és Jorjo Tadic professzorok, a Büro tagjai. A vendégeket a Magyar Nemzeti Bizottság és a AIagyar Tudományos Akadémia részéről Pach Zsigmond Pál akadémiai 1. tag üdvözölte. A beszámoló után megtárgyalták az 1970-es moszkvai nemzetközi történészkongresszus előkészületeit. Michel François és Engel-Janosi professzorok az ülésszak után még egy hetet Magyarországon töltöttek. Előbbi az Országos Levéltárban, Engel-Janosi professzor az Intézetben és a Dunántúli Tudományos Intézetben Pécsett tartott előadást. Viták Az Intézet feudáliskori magyar osztálya vitát rendezett a parasztgazdaságok termelési struktúrájának vizsgálata a XVI—XVII. századi urbáriumok és dózsmajegyzékek összehasonlító elemzése alapján c. témakörből. N. Kiss István és Kirilly Zsigmondné ismertették a forrásfeltárás rendszerét és eredményeit. — Az Országos Leváltárral közös rendezésben vitatták meg Kállay István „Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740 — 1780"c. munkáját. — Júniusban В enczédi László Magyarország története 1711-ig c. középiskolai tankönyrészét vitatta meg az osztály. Az újkori magyar osztály 1966 szeptemberében vitát rendezett a középkeleteurópai polgári átalakulás problémáiról. A vitaindító referátumot Niederhauser Emil tartotta. A megbeszélések középpontjába az összehasonlító módszer alkalmazásának lehetőségei kerültek. A legújabbkori magyar osztály megvitatta Márkus László „A Bethlen kormány bukása" c. készülő disszertációját. — Juhász Gyula vitaindító előadásával a legújabbkori történetkutatás új feladatairól, „A társadalmi rétegződés új jelenségei Magyarországon" c. témakörből pedig a Statisztikai Hivatallal együttműködve rendezett vitát. Az egyetemes történeti osztály vitára bocsátotta a Szociológiai Intézettel közös rendezésben Gonda Imre „Osztály és nemzet" c. kéziratát és Sz. Ormos Mária „A dunai paktum kudarcának okairól" c. tanulmányát. Az Intézet ideológiai továbbképzése keretében 1966-ban két alkalommal vitatták meg a szellemtörténet és nacionalizmus viszonyával kapcsolatos kérdéseket. A bevezető előadást Varga János tartotta. Szűcs Jenő „A magyar szellemtörténet nemzetkoncepciójának tipológiája" címen tartott referátumot. — Decemberben „A magyar irodalomtörténet kézikönyve" első négy kötetéről tartott az Intézet közös vitát az MTA Irodalomtörténeti Intézetével. Az egyes kötetekről Szűcs Jenő, В enczédi László, A. Péter Katalin, Varga János, Spira György ós Kolossá Tibor referáltak.