Századok – 1967
Krónika - Levéltári hírek (I. E.) 384
384 KRÓNIKA elérését csak az a harc tette lehetővé, amelyet a magyar forradalom kossuthi irányzata vezetett. Vagyis az az irányzat, amely a ténylegesen elérhetőknél messzebbmenő eredmények kivívásáért küzdött. A magyar forradalom nemesi vezetőrétegének útjáról szólva hangsúlyozta, hogy a nemesség — saját szempontjából — helyesen politizált, hiszen ez az út Világoson át törvényszerűen vezetett tovább, hatvanhét felé. S így a magyar nemesség elérte birtokainak kapitalizálását, kivívta az államhatalomban való részesedését, s fenntartotta az ország nemzetiségei feletti hatalmát. Előadásának befejező részében a nemzetiségi kérdést elemezve kiemelte Teleki László program ját, mely a nemzetiségi kérdés rendezésének s a tőkés fejlődés kibontakozásának is legkedvezőbb magyarországi, sőt általános kelet-európai kereteire világított rá. * 1966. december 14-én a tagozat felolvasó ülésén Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója „Társadalmi fejlődésünk 10 éve (1956 —1966)" címmel tartott előadást, amelynek összefoglalását a folyóiratunk jelen számának Vita-rovatában közölt beszámoló tartalmazza. * A közelmúltban látott napvilágot a Tankönyvkiadónál a tanári tagozat és a Párttörténeti Intézet közös gondozásában a tagozat első kiadványa: Vágó Mária—Vértes Róbert : Történelmi Olvasókönyv. Forrásszemelvények a Magyar Munkásmozgalom Történetéhez. A vidéki csoportok hírei A Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei Csoportja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1966. december 9-én Salgótarjánban megemlékezést tartott a moszkvai csata 25. évfordulója alkalmából. Borús József kandidátus, Társulatunk titkára „A moszkvai csata és előzményei űj nőmet adatok tükrében" címmel tartott előadása után tájékoztatót adott az 1967 tavaszán Salgótarjánban megrendezendő országos történészvándorgyűlés előkészületeiről és a centenáriumi ünnepségekről. * A Magyar Történelmi Társulat Kelet-Magyarországi Csoportja, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a megyei múzeumok igazgatósága 1966. december 10 —11-én Debrecenben a hajdúk letelepítésének 360. évfordulóján tudományos emlékülést rendezett. Dankó Imre a hajdúság kialakulásáról, Nagy László „A hajdúk Bocskai szabadságharcában" címmel tartott előadást. Hozzászóltak: Balogh István, Benda Kálmán, Komoróczy György, Perjés Géza, Rácz István és Szendrey István. LEVÉLTÁRI HÍREK Az Országos Levéltár 1945 előtti anyagának szaporulatából különösen háromra hívjuk fel a kutatók figyelmét. Az első Veres Endre történész édesapjának, Veress Sándor mérnöknek — „A magyar emigráció a Keleten" c., Budapesten 1878-ban megjelent könyv és sok különféle cikk világlátott, érdekes sorsú szerzőjének — 410 drb-ból álló levelezése az 1851 —1884 közötti időből. Elsősorban törökországi emigránstársai írtak hozzá őszinte, részletes, helyzetüket, politikai véleményüket feltáró leveleket, továbbá a nyugati emigráció néhány tagja (Ihász Dániel, Klapka György, Kossuth Ferenc, Rónay Jácint stb.) és Magyarországon élő vagy az emigrációból hazatért barátai. — A második szerzemény 2940 db mikrofilmfelvétel a washingtoni Nemzeti Levéltárból, a Budapesten állomásozott amerikai konzulok hazaküldött jelentései (General Records of the Department of State: Consular Despatches Budapest 1876 —1906). — A harmadik a Szabadalmi Bíróság 1916 —1944 közötti teljes anyaga, amelynek legutolsó még kint levő részlete is beérkezett. Új szerzeményekkel egészítette ki anyagát a népi demokratikus osztály is: a Könnyűipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Művelődésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérum (elnöki osztály, törvényelőkészítő osztály, állami és megyei költségvetések) 1945 —1950 közötti irataival. *
