Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

350 FOLY <3 IRATSZEMLE annak erős patriarkális vonásai miatt — lehet ugyan sui generis termelési viszonyoknak tekinteni, de nincs igaza annyiban, amennyiben ezeket a korai feudalizmus társadalmi rendjével szembenálló külön társadalmi rendnek tekinti, mert tendenciájuk és lényegük szerint a kora feudális jellegű termelési viszonyok Germániában is az ősközösségi termelési viszonyokból fejlődtek ki, a nyugati frank betörések előtt is. A Vegyes közlemények rovatban MANFRED BENSING: Thomas Müntzer fiatalsága címen (423 — 429. 1.) Hermann Goebke: Új kutatások Thomas Müntzer-ről с. könyvéhez fűz kritikai megjegyzéseket. 1966. 4. sz. — GERHARD LOZEK: Az imperialista totalitarizmus-tan keletkezése. változása és hatása (525 — 641. 1.) megállapítja, hogy a totalitarizmus fogalmának atyja a fasiszta állam-teorétikus Carl Schmitt, aki az olasz „stato totalitario"-hoz kapcsolódva 1930-bandolgozta ezt ki. A totalitarizmus fogalmát a német jobboldali szociáldemokrata politikusok és ideológusok, Rudolf Hilferding és társai kezdték először alkalmazni a Szovjetunióra, az antikommunizmus összefüggő rendszerévé pedig a második világháború után az USA-imperializmusideológusai, Carl J. Friedrich és társai dolgozták ki. Bár az 1960-as években német részről, így pl. Peter Christian Ludz részéről, bizonyos kritikának vetették alá ezt a totalitarizmus-fogalmat, új formában tovább él a nyugat-német történet-Írásban és történettanításban. — DIETER LANGE : A Szovjetunió elleni fasiszta támadás és emigráns német szociáldemokrata vezetők magatartása (542 — 567. 1.) azt a fejlődést elemzi, amelynek során az Angliába emigrált német szociáldemokraták, Erich Ollenhauer ós társai — a mindvégig élesen kommunistaellenes s emiatt Friedrich Adlertől is bírált amerikai német szociáldemokrata emigrációval szemben — eljutottak a Szovjetunió harcának és a német ellenállásnak támogatásáig, az antifasiszta népfrontpolitikáig. Ennek első határozott megnyilvánulása a német antifasiszták első egységnyilatkozata volt Londonban 1942. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnegyedszázados évfordulóján. Kedvező fogadtatásra talált szociáldemokrata körökben a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a német néphez és a német véderőhöz intézett békekiáltványa is, amely a nópellenes fasiszta háborúval szemben igazi alternatívát ajánlott fel a németnépnek, tízen az alapon indultak meg 1943 januárjában a tárgyalások a német szociáldemokraták ós kommunisták között egy szabad német mozgalom közös felállításáról Angliában. Bár a tárgyalások során, 1943 július végén Ollenhauer és Vogel kinyilvánította együttműködési készségét a kommunista Kahle és Koenen előtt, hivatalos megegyezésre a két párt között mégsem került sor, mert a szociáldemokrata vezetők szerint nem sikerült a legfontosabb politikai alapkérdéseket tisztázni. Ez azonban nem akadályozta meg az angliai német szociáldemokratákat abban, hogy a Freies Deutschland mozgalom keretében együtt ne dolgozzanak a német kommunistákkal. — HERBERT SCHWAB : Düppeltöl Königgrätzig (588 — 610. 1.) a német burzsoáziának a nemzeti kérdéssel kapcsolatos magatartását vizsgálja 1864 —1866 között. A német liberális burzsoázia a német egységben rejlő gazdasági előnyöktől csábítva, Bismarck hol páncélöklös, hol kesztyűs kezű politikájától szorítva tulajdonképpen már a porosz — osztrák háború előestéjén eljutott a junkerekkel való reakciós osztályszövetség vállalásáig annak ellenére, hogy a munkásság kész volt harcba szállni Bismarck reakciós és háborús politikájával. Erről az időről írta Engels: „Németországban napról napra forradalmibb a helyzet." A königgrätzi porosz győzelem és az 1866-i választások aztán meghozták a porosz liberalizmus teljes bukását és a bismarcki reakció végleges győzelmét. A fordulat történeti ábrázolását vizsgálva a szerző szembeszáll Tokody Gyulának azzal az álláspontjával, amely szerint a döntő fordulat a német burzsoáziának a nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontjában már 1863-ban bekövetkezett volna; ez a szerző szerint csak Königgrätz után történt meg. — A Jelentések és megjegyzések rovat GERHARD BECKER tollából beszámolót közöl a Német Szocialista Egységpárt, nemzeti politikájáról 1966. máre. 29 —30-án Berlinben rendezett tudományos ülésszakról (618 — 625. 1.), amelynek tárgya tulajdonképpen a német munkásmozgalom történetéről készülő nyolc kötetes mű 1945 utáni részének négy előadásban való ismertetése és megvitatása volt. Az előadásokból plasztikusan domborodott ki a 45 utáni fejlődés egyes szakaszainak lényeges politikai tartalma. A népi demokratikus országokból érkezett küldöttek sorában Tokody Gyula a magyarországi népi demokratikus forradalom kezdetéről, jellegéről, a szocialista forradalomba való átmenet időpontjáról és az ezzel összefüggő kérdésekről tartott előadást, hangsúlyozva az anyaggyűjtés és a kérdések lezáratlanságát. — HANS RICHTER a német kérdésről és Európa jövőjéről szintén Berlinben 1966. február 28. — március 1. közt rendezett kollokviumról számol be (628 — 630. 1.), amelynek középpontjában az imperia-