Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

344 FOLY <3 IRATSZEMLE tal szemben is úgy véli, hogy az oklevél eredetisége ellen felhozott érvek nem teljesen meggyőzőek, s számos jel mutat arra, hogy az oklevelet mégis hiteles XIII. századi iratnak lehet tekinteni. 1965. 6. sz. — G. M. SZLAVIN: A szocialista Jugoszlávia megalakításának történetéből (3—11. 1.) bemutatja a jugoszláv népi ellenállási mozgalom helyzetét 1943-ban s ismerteti a Jugoszlávia nemzeti felszabadítására törekvő fasisztaellenes szervezet 1943. november 29-én megtartott második ülésszakát, amely megszabta az új szocialista Jugoszlávia fejlődésének alapelveit. — JE. K. ZSIGTTNOV, JE. В. RASKOVSZKIJ: A lengyelországi szocialista mozgalom korai programjai. A „Proletariátus" párt ideológiája formálódásának történetéből (12 — 24. 1.) megállapítják, hogy az 1879 októberében összeállított ún. brüsszeli programnak két előzménye is volt, a varsói program 1878-ban, amelynek szövegét P. L. Lavrov iratai közt találták meg, s az 1878—1879 fordulójáról származó lvovi program. A brüsszeli program elnevezést csak konspirációs célokból használták, de J. Lelewelre emlékeztettek ezzel, tehát a program a nemzeti szabadságmozgalom korábbi hagyományaihoz kapcsolódott. A három program forrásait a szerzők Marx ós Engels munkáiban, az I. Internacionálé dokumentumaiban, a német szociáldemokrata párt irataiban, az 1830 — 60-as évek lengyel radikális demokráciájában, a nyugat-európai kispolgári szocializmusban (Proudhon, Lassalle) és az orosz narodnyik mozgalomban látják. Függelékben közlik az eddig ismeretlen varsói program szövegét orosz fordítással. — V. V. ZELENYIN: A szovjet emberek részvétele Jugoszlávia nemzeti szabadságharcában (35 — 39. 1.) sok részletadatot közöl azokról a ma is élő egykori hadifoglyokról, akik megszöktek a német táborokból és részt vettek a jugoszláv felszabadító hadsereg harcaiban. — A. A. ZAJCEVA: Ján Kollár „Naplója". A költő világnézete kialakulásának kérdéséhez (40 — 53. 1.) ismerteti Kollár 1815 —1819-ből származó, csak részben naplószerű feljegyzéseinek 1815—1817-re terjedő részét, amelyet Kollár 1815—1817 során, besztercebányai tartózkodása alkalmával írt. Későbbi emlékirataival egybevetve látszik, hogy ekkor Kollár a francia felvilágosodás hatása alatt állt, lelkesedett a francia forradalomért és elítélte a Magyarországon meglevő rendi különbségeket, tehát sokkal radikálisabb álláspontot alakított ki, mint későbbi éveiben. 1966. 1. szám. — I. N. CSEMPALOV: A német tőke pozícióinak megerősödése Bulgáriában az 1930-as években (3 —11. 1.) sok adattal világítja meg, hogy az 1929-es válságig a francia ésa belga tőke részesedése volt a legerősebb a bolgár gazdasági életben, s ez elég jelentős mértékben az osztrák bankok közvetítésével valósultmeg. A világgazdasági válság idején viszont a francia ós belga tőke nagyrészt kivonult innen. A bolgár kivitel közel egyharmadára csökkent le. A német behatolás az 1932-ben kötött kereskedelmi szerződéssel indult meg. A bolgár kivitel 1/2—3/4 része irányult már ekkor Németországba, Ausztriába és Csehszlovákiába. 1933 után a német behatolás már üzemek felvásárlásával folytatódott. 1938-ban nagyarányú fegyverszállítás indult meg. Ausztria, majd Csehszlovákia megszállása a német tőkének már monopolhelyzetet biztosított. Németország ettől kedve már nem kompenzálja a bolgár szállításokat, s csak a mezőgazdasági ipar fejlesztését, hajlandó engedni. — Z. SLÁDEK, M. SVANKMAJER: A burzsoá történetírás a csehszlovák—szovjet kapcsolatokról (12 —17. 1.) visszautasítja azt a felfogást, amely szerint az 1945 utáni baráti kapcsolatok a csehszlovák külpolitika alapvető változását jelentenék, s kimutatja ennek a barátságnak mély történeti gyökereit. Elsősorban újabb amerikai és nyugat-német munkákkal vitatkozik. — P. OLSANSZKIJ : Adalékok Vera Horuzsaja működéséhez Nyugat-Belorussziában 1924—1925-ben (18 — 24. 1.) az 1928-ban folytatott per alapján világítja meg, hogy a lengyel elnyomás alatt működő forradalmár tevékenysége mennyire fellendítette a forradalmi mozgalmat, különösen az ifjúság körében, a komszomol-tagok száma 100-ról 1200-ra növekedett. — J. PODGÓRECZNY: Lengyel paraszt a porosz törvény súlya alatt (64 — 65. 1.) feleleveníti Michal Drzymala esetét, aki az első világháború előtt nagy feltűnést keltett a porosz törvények kijátszásával. — I. D. OCSAK közli Filip Filipovié egy ismeretlen levelét (66 — 68. 1.), amelyet 1918. december 14-én írt Budapestről, s beszámol a jugoszláv forradalmi mozgalom helyzetéről. — JE. L. NYEMIROVSZKIJ áttekintést ad a szláv országok könyvnyomtatásának kezdeteivel foglalkozó újabb munkákról (69 — 79. 1.). — A folyóirat részletes szakrendszerbe csoportosítva közli a szovjet folyóiratokban 1965-ben megjelent, a szláv népekkel foglalkozó cikkek bibliográfiáját (104 — 106. 1.). 1966. 2. szám. — M. I. BOGUSZLAVSZKIJ: A Komintern VII. kongresszusa és a népfront létrehozásáért vívott harc Lengyelországban, 1934—1935 (3 —13. 1.) a kongresszus előtti hónapok kísérleteit ismerteti az egységfront megteremtésére, május 1. előkészítése és az új választójogi tör-