Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

342 FOLY <3 IRATSZEMLE alapján (163 —188. 1.) részletesen ismerteti a Szovjetunió területének egyes birodalmi biztosságokra való felosztására, bábállamok megteremtésére irányuló pontos terveket, amelyek már a közép-ázsiai területeken létrehozandó félautonóm államok tervét is tartalmazták. — JE. I. SzriVAKO VSZKIJ : Uj adatok V. I. Lenin kapcsolatairól a román munkásmozgalommal és a leninizmus romániai propagandájáról (188 — 200. 1.) az újabb román kutatások részletes ismertetésével mutatja be Lenin személyes segítségét és a leninizmussal foglalkozó román irodalom kibontakozását. — M. JU. BRAJCSEVSZKIJ: Őrizzük meg a történelmi emlékeket (205 — 226. 1.) a történelmi értékű épületek fenntartását sürgeti, beleértve ebbe a legújabbkori ipartörténet szempontjából értékes gyárépületekét is. 1966. 3. szám. — A XXIII. kongresszus kötelező üzenete (3 — 9. 1.) címen vezércikk vonja le a kongresszusból a szovjet történettudományra érvényes következtetéseket, hangsúlyozza a szubjektivizmus és konjunkturalizmus elleni harc fontosságát és a magas színvonalú elvi viták szükségességét. — B. N. KAZANCEV: A Szovjetunió ipari munkásai reálbérének és jövedelmeinek növekedése 1951 — 1958-ban (10—26. 1.) számos, iparágankint is részletezett adattal mutatja be a növekedést, ennek formáit: az árleszállításokat, a pénzbér növekedését (az 1940-es színvonalhoz képest 96%-kal nőtt, a reálbér ugyanakkor 1,9-szeresóre). Az ötödik ötéves terv idején a munkások reálbére 40%-kai nőtt meg. 1955-ben azonban még sok hiányosság volt, mintegy kétezer fizetési rendszer volt érvényben, a prémium-alapot az alacsony fizetések pótlására használták fel. Az egyes országrészek közt nagy aránytalanságok álltak fenn. 1957. január 1-től felemelték a legalacsonyabb kategóriák bérét, ezzel elsőízben állapítottak meg minimális munkabért. Végül bemutatja a cikk a fogyasztás növekedését, amely eltolódik pl. az egyszerűbb élelmiszerektől a magasabb tápértékűek felé. Persze bérkategóriánként is változó, a 600 rubelnél alacsonyabb jövedelmű kategóriáknál a pénzbér 16%-át fordítják lisztre és kenyérneműre, 1200 rubel felett 9%-át. Az üdülési és szanatóriumra való beutalási lehetőségek elsősorban az ipari munkásoknak jutnak. — M. R. AKULOV: A szibériai munkások harca a haditermelés fejlesztéséért 1941 — 1942-ben (27 — 47. 1.) bemutatja a kezdeti munkaerőhiányt, a helyi lakosság átképzését a hadiüzemekben való beállítás érdekében, a munkaverseny révén elért eredményeket, az üzemek haditermelésre való átállítását. Hansúlyozza a szovjet tudósok által nyújtott segítséget. A nyugatról kitelepített gyárakat is sikerült munkába állítani. Egyes ágakban a termelés ebben az időben már a kétszeresére nőtt. — I. F. GINGYIN: Az oroszországi kapitalizmus gazdasági és társadalmi struktúrájának néhány sajátosságáról a XX. század elején (48 — 66. 1.) V. Ja. Laveriesev: A monopóltőke a textiliparban 1900 — 1917 c., 1963-ban megjelent munkájával polemizál, s megállapítja, hogy a moszkvai nagyburzsoázia éppen csak kezdett fináncoligarchiává átalakulni, de a kezdet 1917 októberében megszakadt. Még ebben az időpontban is sok olyan vonása volt, amely a monopolkapitalizmus előtti korszakra, sőt a feudális korszakra emlékeztetett. A moszkvai burzsoáziával szemben álló monopolista körök (az olajiparban, egyéb nehézipari ágakban) még maguk sem húztak monopolprofitot. A szerző óv a sematikus általánosításoktól, az orosz burzsoázia fejlettségének túlbecsülésétől, ugyanakkor karikatúrának nevezi, ha azt állítják, hogy a monopóliumok mindig a termelés csökkentésére törekszenek, s hogy az orosz monopóliumok már megszületésük pillanatában rothadtak voltak. — V. Sz. LELCSTTK ismerteti a nemzetiségi köztársaságok szocialista iparosításával ' foglalkozó történeti irodalmat, az 1920-as évektől kezdve, beleértve a korabeli gazdasági áttekintéseket és statisztikákat is (81 —102. 1.). — A szovjet történészek alkotó tapasztalata c. rovatban V. A. GOLOBUCKIJ ismerteti élettörénetét (115 —129. 1.) 1915-től, 12 éves korától kezdve, eddigi kutatásait és az őt most foglalkoztató t problémákat. — V. V. ABRAMOV: AZ adzsimuskaji kőfejtő védelme, 1942 május— október (130 —134. 1.) a Keresi félszigeten vívott harcolt egyik epizódját tárja fel részletesen, a védők az utolsó pillanatig reménykedtek a felmentésben, a hadvezetőség készített is erre vonatkozó tervet, de a helyzet általános rosszabbodása nem tette lehetővé megvalósítását. — J. P. AT.EKSZEJEV: A. G. Slihtei és Sz. P. Szereda expedíciói gabonáért 1918-ban (135 — 143. 1.) a hadikommunizmus megvalósítását mutatja be, a vidékre küldött biztosok a beszedett gabona értékének 25%áért iparcikkeket adtak a parasztoknak. — JA. JE. VODABSZKIJ: Az európai oroszországi központi ipari körzet ipari településeinek kialakulása (144 —160. 1.) a XIX. század derekától az első világháborúig vizsgálja (a mellékletben számos, az egyes falvakig lemenő statisztikai adattal illusztrálva) a manufaktúra, majd a gyár létrejöttével bekövetkező változásokat, a parasztból először idénymunkások lesznek, azután ipari proletárok. — Sz. M. KAS-