Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

324 FOLY <3 IRATSZEMLE anexiójának gondolatáig. — TILKOVSZKY LÓRÁNT Adalékok az 1944. évi dél-szlovákiai partizántevékenység történetéhez címen ismeretlen anyag alapján az 1944. augusztus 29-én kirobbant szlovák nemzeti felkelés magyarországi hatását vizsgálja. Megállapítja, hogy bár a felkelés a dél-szlovákiai magyar uralom ellen is irányult, mégsem öltött magyar-ellenes jelleget, ellenkezőleg: németellenes magyar—szlovák összefogás kialakítására törekedett. Célkitűzései rokonszenves fogadtatásra találtak a dél-szlovákiai és az észak-magyarországi magyarság, sőt a magyar katonaság körében is. A magyar állami hatóságok ós a magyar hadvezetés ennek ellenére segédkezet nyújtott a németeknek a felkelés október végén történt leveréséhez. — TABDY LAJOS A magyar—-grúz kapcsolatok történetéből címen színes és tanulságos összeállítást közöl Magyarország és a távoli Grúzia közvéleményünk előtt nagyrészt ismeretlen történeti, irodalmi, művészeti kapcsolatairól. Aközépkorésaz újkorelején a kapcsolatok a közös tatár—török ellenség elleni harc jegyében inkább diplomáciai,politikai jellegűek, bár ekkor sem hiányoznak a kulturális kapcsolatok (pl. Miszt ótfalusi Kis Miklós grúz nyomdászati tevékenysége). Az újkorban a kapcsolatok Oroszország közvetítésével sűrűbbekké és intenzivebbekké válnak, s kiterjednek a kaukázusi szőlő- és bortermelés (Hatvani Turkoly Sámuel, Porobics, Martini), vasgyártás, közművelődés-, közegészségügy (Reineggs Jakab dr., Koháry János gróf) magyar megalapozására, a Kaukázus-vidék, főleg Grúzia föld- ós néprajzának, történetének magyar tudósok, útleírók, orosz szolgálatban álló katonák (Orlay János, Nagylaki Jaksics Gergely, Besse János Károly, Emánuel György, Nogel István) részéről való felderítésére, még ha ebben jelentős szerepet játszott is a romantikus őshazakeresés. A XIX. század második felében a N tudomány (Dóchy Mór, Zichy Jenő, Posta Béla, Jankó János) mellett az irodalom (Csudáky Bertalan) ós a művészet is felfedezte Grúziát. Ennek az együttműködésnek tetőpontja Zichy Mihály Rusztaveliillusztrációi és Vikár Béla fordítása. —• VÖRÖS KÁROLY A magyarországi várostörténet problémái a dualizmus korában c. referátuma kivonatosan megjelent folyóiratunk 1965, 1 — 2. sz. 337 — 342. lapjain. — B. B. TÖRTÉNELMI SZEMLE. IX. évf. (1966) 1. sz. — Közli JEAN BOUVIER, A XIX. századi franciaországi kapitalista, profilra vonatkozó adalgyűjtés problémái és eredményei címen 1965 decemberben a Történettudományi Intézetben tartott előadását. — SÍPOS PÉTER Az Imrédy-kormány válsága és bukása című tanulmányában kifejti, hogy a válság kezdetét Imrédynek a rendeleti úton való kormányzás bevezetésére irányuló 1938. október 4-i minisztertanácsi előtei'jesztése jelentette. A Kárpátalja elfoglalására irányuló kalandor akció kudarca azután felszabadította a NEP keretében ekkor- megindult erjedés erőit. Ismerteti Imrédy parlamenti lemondását, a kormánypárt bomlási folyamatát s vizsgálja ennek okait. Imrédy ellenzékének kísérlete az egyesülésre és egy kormányképes párt létrehozására nem járt azonban sikerrel. Imrédy fasiszta tömegpárt szervezésére irányuló tevékenységének kudarcával és a konzervatív jobboldali tábor ellentámadásával foglalkozva kimutatja, hogy Imrédy sorsát a finánctőke és a nagybirtok szembefordulása, Horthynál bekövetkező kegy vesztet tsége döntötte el. — ORBÁN SÁNDOR Adalékok a földreform utáni falusi viszonyok tanulmányozásához c. írásában három kérdést vet fel. Rámutat arra, hogy a földreform számos — nem a reform belső korlátainak eredményeként mutatkozó — problémát hagyott maga után; így először is, most, hogy az igényjogosultak egy jelentős része juttatás* nélkül maradt , s ugyanakkor kellő mennyiségű munkaalkalommal nem rendelkezett, míg a juttatásban részesültek pedig vetőmag- és iga-problémával küzködtek. A falusi politikai megoszlással kapcsolatban kimutatja, hogy a juttatottak és a földigénylő bizottságok tagjainak többsége a Baloldali Blokk pártjaiban tömörült, ezen belül a földigénylő bizottságok tagjainak 34,5%-a a kommunista pártban, ami jól megvilágítja a párt nagy szerepét arefoim lebonyolításában. Végül a szerző a háborús károkkal ós a kommunális viszonyokkal foglalkozik. — A Vita rovat közli TOLNAI GYÖRGY és SIMON PÉTER válaszát Berend *T. Iván vitacikkére (Történelmi Szemle 1965, 2 — 3. sz.), Tolnainak ,,A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon 1840 —1849" című könyvével kapcsolatban. — O. M. Egyéb tudományos folyóiratok ANTIK TANULMÁNYOK. 12. köt. (1965) idegen eredetűnek tekintett rendszere és 2. sz.: HEGYI DOLORES A tyrannis eredeté- formája Anatólia II. évezredi politikai пек kérdéséhez c. tanulmánya arra mutat rá, viszonyaiba nyújtja vissza gyökereit. — hogy a politikai hatalomnak a görögök által HARMATTA JÁNOS AZ ókori selyemkereske-