Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK Történettudományi folyóiratok HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK XIII. ( 19U6) évf. 2. sz. : A folyóirat vezető helyen nekrológot közöl Barta Istvánról, röviden méltatva munkásságát s ismertetve pályája főbb állomásait. — TÓTH SÁNDOR A Horthy hadsereg gyorshadteste a Szovjetunió elleni rablóháborúban c. tanulmánya a Szovjetunió elleni háborúban 1941-ben még csak egyetlenként résztvevő magyar katonai ' magasegysóg harcainak részletes katonai elemzését adja. A gyorshadtest a német Dél Hadseregcsoport kötelékében üldözési harcokat folytatott. Kamenee-Podolszkij, Pervomajszk irányában nyomult előre, rósztvett az Uman-i csatában ós Nikolajev elfoglalásában. Kiev ostroma idején a Dnyeper vonalán védelmi harcban biztosította a német támadás szárnyát. A hadtestet novemberelején hazaszállítottákmint leharcolt alakulatot. A tanulmány megállapítja, hogy a gyorshadtestnek sem felszerelése, sem kiképzési színvonala nem felelt meg a harcbavetés követelményeinek; az alakulat nem tudta betölteni egy gyorsított magasegység funkcióját, s így a harcokban, amelyekben részt vett, csupán jelentéktelen szerepet játszott. — GAZSI JÓZSEF Az 1944— 45-ös ardenni német támadás címmel nyugati feldolgozásokra 1 és a német emlékirat-irodalomra támaszkodva megállapítja, hogy a német hadvezetés szándékosan igen nehéz hegyi terepen indította meg a támadást, arra számítva, hogy itt az angol —amerikai hadvezetés nincsen kellőképpen felkészülve a védelemre. A számítás helyes volt, a nyugati parancsnokság a támadást kezdetben csupán tehermentesítő támadásnak vélte. Ez volt a fő oka a támadás jelentős kezdeti sikereinek. Az angol és amerikai erők azonban hamarosan megszilárdították védelmüket, majd eredményes ellentámadást bontakoztattak ki. A tanulmány utal arra, hogy a Szovjet Hadsereg a nyugati kormányok felkérésére jelentős tehermentesítő akciókat indított a keleti fronton, amelyeknek nagy részük volt a német offenzíva visszaverésében. — JÓZSA ANTAL Az osztrák-magyar hadsereg frontpropagandája és az internacionalista hadifoglyok szerepe az Októberi Forradalom idején lezajlott katonabarátkozásokban című tanulmánya kifejti, hogy az első világháború vége felé, s különösen a februári forradalom győzelme után mind a Monarchia, mind pedig az orosz bolsevik mozgalom saját érdekében igyekezett felhasználni a katonák közötti barátkozást a szembenálló fronton. A Monarchia azért, hogy csapatai nagy részét átdobhassa az olasz frontra; a bolsevikok pedig a mielőbbi béke megteremtésére. Az Októberi Forradalom győzelme után a bolsevik katonatanácsokra a frontokon kettős feladat hárult: egyrészt míg korábban bomlasztani igyekeztek az ideiglenes kormány hadseregének fegyelmét, most meg kellett szilárdítaniuk azt, másrészt megbízást kaptak saját frontszakaszukon helyi fegyverszünet kötésére. A tanulmány a továbbiakban a központi hatalmak orosz fogságba esett katonáinak a bolsevik mozgalomba történő bekapcsolódásával foglalkozik. Kiemeli Kun Béla jelentős szerepét a hadifoglyok között végzett agitációs és szervező munkában. — PERJÉS GÉZA A hadászati belső és külső vonal viszonyának alakulása a XIX. század első felében ( Emlékezés Königgrätzre ) című tanulmánya szerves folytatása a szerző korábbi kutatásainak, amelyekben, a XVII. századi ún. metodista hadviselés (Montecuccoli) elemzéséből kiindulva szoros összefüggést állapított meg a hadseregek élelmezése és a hadviselés módja között, alapul véve, hogy az élelmezés módja determinálta a hadvezetés logisztikai leiépítését. Ily módon arra a következtetésre jutott, hogy a XVI—XVII. század döntő csatákat mellőző harcmodora annak eredménye volt, hogy a mezőgazdaság termelési viszonyai nem tették lehetővé a hadseregek terepről való élelmezését. Az élelmezést központi raktárakból szekéringajáratok bonyolították le, s ezek hatósugara a hadműveletek lehetséges mozgási határa volt. A XIX. század elejére, a 21 Századok 1967/1—2