Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
264 G LATZ FERENC hogy a kir. kamarai levéltár Rákóczi-okmányait, átvizsgálhatom; holnap megyek először ama levéltárba, hol a Munkácson maradt Rákóczi — s tán a Bercsényi — archívumot is feltalálni remélem.20 Hogy Ráthnak írt Ngd: igen jó, mert az úgy látszik még mindig duzzog, ámbár csak úgy magában; mégis, ismerve ügybuzgalmát, hiszem hogy egyik legbuzgóbb tagja lesz a társulatnak. — Húsvét tájban nyakamba vészem Nógrádot. Szécsény, Ludány, Kékkő, Gács lesznek a főstátiók, s tán Losoncz is; ha Rimayra vonatkozót találok: különös figyelemmel leszek reá, s azonnal írok Ngodnak.27 Az Isten pedig elhozván a szép kikeletet, majd a „végeknek tükörét" Egret is adandja látnom. — Ezzel ajánlom magamat továbbra is Ngod nagyrabecsült szíves hajlamaiba, Ngodnak tisztelő szolgája Thaly Kálmán Eredeti kéziratos levél. — EPL. Ipolyi lvt. T. 237. Függelék A Történelmi Társulat alapszabályainak szövege, melyet a társulati közgyűlés 1867. május 15-én elfogadott, a belügyminiszter pedig május 26-án jóváhagyott A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYAI* I. A TÁRSULAT CZÍME ÉS SZÉKHELYE, CZÉLJA ÉS MUNKAKÖR E. 1. §. A társulat czíme „Magyar Történelmi Társulat"; székhelye Pest. 2. §. A Magyar Történelmi Társulat ozélja: a hazai történettudomány minden ágának művelése, megkedveltetése, és iránta minél szólesbkörű érdekeltség ébresztése. 3. §. Ezen czél elérésére nemcsak a szakkópessógek és szakkedvelők egyesítése, történettudományi dolgozatok írása ós kiadása: hanem nyilvános gyűlések és kirándulások tartása, levél- ós könyvtárak, műemlékek tanulmányozása ós ismertetése által törekszik. 4. §. A társulat munkássága kiterjed a hazai történelemre, és annak minden segédtudományaira: nevezetesen a paleographia és archeológiai csoportozatokra. II. A TÁRSULAT TAGJAI ÉS TISZVISELŐI. 5. §. A társulatot képezik a) az alapító, b) az évdíjas tagok. 6. §. Alapító tagokúi tekintetnek mindazon honfiak, kik a Történelmi Társulat czóljának előmozdításához legalább 100 o. é. forintnyi alapítványnyal járulnak, ós pedig akár készpénzben, akár a választmány által megítélendő biztosítékkal bíró kötelezvényekben ós 5 százalékot jövedelmező értékpapírokban. 7. §. Taggá választathatik minden hazai történetkedvelő, ki a társulat pénztárába évenként б o. ó. forintnyi tagdíjat befizet, s a nevezett összeg befizetésére három évre kötelezi magát. 8. §. A társulati elnökség áll az elnökből és két alelnökből, kik a társulatot a választmánynyal egyetértve vezetik ós igazgatják. 9. §. Elnökké csak oly férfiú választathatik, ki a hazai történettudomány előmozdítása által magának kitűnő érdemeket szerzett. A társulatot a hatóságok és mások irányában ő képviseli; a gyűléseken s üléseken elnököl; s jogában áll — ha a társulat érdekei sürgetőleg kívánják — rendkívüli üléseket is hirdetni. A tagok egyenlő szavazatai esetében az elnöklő döntő szavazattal bír. 10. §. Az egyik alelnök a társulatnak főként anyagi ügyeit vezeti. Jogában áll a pénztár állapotát bármikor megvizsgálni; nagy gyűléseken az elnök távollétében őt illeti az elnöklós. Vö. Várkmiyi Ágnes: i. m. 107. 1. Lónyay Menyhért a 67-es pénzügyminiszter. " Ipolyi ekkor Rimaival foglalkozik, ahhoz Ígér — ha kutatásai közben talál — adalékokat Thaly. * Pest, Nyomatott Emich Gusztáv, Magyar Akad. Nyomdásznál. 1867.
