Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
A MAG Г AR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE 261 szellemi tőke értékesítése, és hol előtérbe nem a pénzgyűjtési törekvés, vagy osztalékok emelése lép, hanem azon meggyőződés, hogy a hazában szétszórt szakférfiakat közös erővel támogatni kell a nemzeti mívelődésre hasznos tevékenységökben. A Kisfaludy-társaság azon elvek alapján szerveződött, melyek a történelmi társulat első két tanácskozmányaiban irányadók valának, még sem tagadhatja senki, hogy ezen irodalmi testület a magyar akadémián kívül legnagyobb népszerűséggel bír, és ha egy szépirodalmi intézet nem tartotta szükségesnek vagy célszerűnek az alapító és résztvevő tagokat szavazati jogokkal felruházni, annál kevésbbé lehet azt kötelességóvó tenni oly társulatnak, mely a szorosabban vett tudományok egyik ágát kívánja mívelni. Ne engedjük magunkat szójárások által tévútra vezettetni. Amint az úgynevezett democratizálás nem fogja a közönség tömeges részvétét megnyerni, úgy nem fogja az állítólagos céhszerű szervezés az értelmes közönséget történelmi társulatunktól visszariasztani. Ily értelemben a magyar akadémia is csak tudományos céh volna, — de én még ezen elnevezést sem habozom elfogadni, mert ha fogalmaink szerint a mívelődés tetőpontján álló Franciaország és Angolország az ily állítólagos céheket még nem tudják nélkülözni, midőn a Németország egyes tartományaiban, vidékein, sőt kitűnőbb városaiban keletkezett történelmi és archaeológiai társulatok az egyesülés ezen alakját tartották és tartják folyvást célszerűnek, pirulás nélkül kérdezhetjük mi, vájjon mire ment volna a magyar tudományosság, a magyar akadémia nélkül? Távol sincs célom, a magyar történelmi társulat életbe léptetését nehezíteni, hanem csak aggodalmaimnak kifejezést kívántam adni, kijelentvén itt, hogy a február 7-én javaslott szervezés módját hibásnak, sőt károsnak tartván, részemről ezen külön szavazat által az eredeti programot illetőleg alapszabályi tervezetet pártolom, miként- az, a fenebbi pontokra nézve a február 2-án és 4-én tartott tanácskozmányokban megállapítva volt. Pest, 1867. február 15-én Pesty Frigyes saját és Ráth Károly nevében.® Pesty Frigyes eredeti kéziratos tisztázata. MTAK Kézirattár. Magy. írod. lev. 4r—163. Ráth Károly levelezése II. 13. 1867. március 10. — Pest A Történelmi Társulat aláirási körlevele A Magyar Történelmi Társulat ügyében Nagyságos Botka Tivadar Urnák. A magyar tudományos Akadémia történettudományi osztályának tagjai között már régebben fölmerült egy szélesebb alapokra fektetendő „Magyar Történelmi Társulat" létrehozásának szükségessége. Az időt ez eszme valósítására elvégre elérkezettnek Ítélvén, alólirottak több izben összejöttünk a szóban forgó társulat felöl értekezni, s alakításának módjait megállapítani. ' A „Külön szavazat" első fogalmazványa: „A magyar történelmi társulat alapítóinak 1867. február 76n tartott értekezletben az ugyanezen hó megállapított programtól, és február 4( n elfogadott alapszabályi tervezetből lényegesen eltérő alapszabályok fogadtattak el a többség által. Az eltérés abban áll, hogy miután az alapítók eredeti eszméje szerint az alakítandó magyar történelmi társulat alapító, résztvevő és rendes tagokból állt volna, melyek elseje legalább 100 forintot alapítani, a második évenkint 5 forinttal az intézet céljához járulni tartoztak, a rendes tagoki irodalmi emberekből élethossziglan választván a rendes tagok által, addig az új javaslat szerint választó joggal a tagok minden osztálya ruháztatnék fel, választható bárki lehessen, habár soha sem tett kísérletet az irodalmi téren, és a társulat munkássága egy választmányban lenne központosítva, mely harmad részében évenkint pótválasztás által a közgyűlésben megújítatnék. Ha nem volna is rá példa a Kisfaludy társaságban, hogy a társulat azőn része, mely a szellemi munkásságot képviseli, sem nem az öt forintos tagok, sem nem a 100 ftos alapítók választásának köszöni lételét — és mind a mellett ezen társulat a közönség pártolásának örvend." (OSzKK. Pesty Frigyes Vegyes Iratai. II. Fol. Hung. 1115.) A beadványból minden valószínűség szerint két példány készült. Az egyiket Pesty kérésére „a társulat kézirattárába" tették, (vö. Források 8.), s ez a Társulat levéltárával elpusztulhatott. A másik — jelen — példányt Pesty elküldte Ráth Károlynak. Egyébként a külön szavazat elemzésével először Mann Miklós foglalkozott. (Ráth Károly élete és munkássága. Századok, 1965. 4—5. ez. 856—857. 1.)
