Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
250 G LATZ FERENC Mikó Imre igaz, hogy történész, az „Erdélyi Történelmi Adatok" kiadója, nevét mégis inkább tudomány- és műveléspártolásáért ismerik. Azon arisztokraták képviselője, akik a közönségbázis hiányában, s a neoabszolutizmusnak a művelődési életet nem egyszer szorongató légkörében mintegy ,,új-m3cónás"-ként támogatják alapítványaikkal a hazai kultúrát. Mikó birtokai jövedelmének jelentős részét költötte az erdélyi magyar kultúra fejlesztésére és magyarországi alapítványokra. Az enyedi kollégium gondnoka, majd főkurátora,120 a református iskolák támogatója,12 1 48 után az Erdélyi Gazdasági Kgylet felélesztője, majd az Erdélyi Múzeum Egyesület alapítója.12 2 Környezetében ott találjuk Gyulai Pált, Kriza Jánost, Kőváry Lászlót,12 3 baráti kapcsolat fűzi a többször is Erdélybe látogató Eötvös Józsefhez.12 4 S amikor a Történelmi Társulat élére kerül, már a 67-es kormány kereskedelemügyi minisztere, s 1000 forintos alapítványa, elnöksége a Társulat szempontjából több, mint a gazdag tudománykedvelő pártoló cselekedete. Nemcsak arisztokrata mecénás, hanem arisztokrata politikus is.125 Megválasztása után a július 2-i választmányi ülésen elnöki beszédének első soraiban a Társulat megalakulását szorosan összeköti „alkotmányunk új életre ébredésével".12 6 Amíg Horváth Mihály egy hónappal korábbi beszédében a politikumot a nemzeti fejlődés s a „felelős kormányok" szerepének hangsúlyozása adta, Mikó beszédében a Történelmi Társulat, a nemzeti művelődés gondolata szorosan tapad a kiegyezés konkrét politikai körülményeihez. Amíg pl. Horváth Mihálynál a szomszéd népek történetének megismerése az egyetemes kitekintés, a polgárosuló történetszemlélet szükséges igényét jelöli, addig Mikó beszédében az egész gondolat a kiépülő dualizmus kereteibe illeszkedik: „Szükség továbbá, hogy történeteinket nem elszigetelten, hanem a szomszéd népekéivel kapcsolatosan írjuk meg; különben egyoldalúságba esünk. Helyzetünk és erőnk túlbecsülését, a nemzeti elfogultságot kerüljük; ennek levetkőzése nélkül politikai állásunkat soha nem fogjuk fel helyes nézpontból. Mint együtt élünk a birodalom és Európa népeivel: úgy egyeknek kell elismernünk a jóllét és műveltség, a jog és szabadság, a népek és emberiség érdekeit" — mondja.127 A Társulat célkitűzése, a „szélesebb körben szerezni a tudománynak mívelőket" eszméje nála is megtalálható, de míg Horváth Mihály a mindenkori politikai viszonyokkal való összefüggésre, a Társulat ilyen funkciójára 120 Nemcsak anyagilag — gyakran többezer forinttal — segíti a kollégiumot, hanem az intézmény vezetési gondjairól többször beszámoltat magának; tanárokat szerez a főiskolára. (OL. Erdélyi Nemzeti Múzeum. Mikó- és Ráday-család levéltára. Mikó Imre levelezése. 789 doboz — 67., 55., 58., 60., 70.; uo. — 69., 30., 41. c.) 121 Uo. 789 d. — 67 c.: 60., 64; uo. - 68 c.: 12.; — 69 c.: 35. 122 Az Erdélyi Országos Gazdasági Egylet alakulási felhívó levele. Uo. 789. d. — 67. e.-: 49. A több doboz filmre rögzített levelezés betekintést enged Mikó Imre erdélyi és magyarországi tudománypártolói tevékenységébe. 123 Dr. Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre a művelődéspolitikus. Klny. a Hitel 1940-1. sz.-ból 9. 1. 124 Dr. Kristóf György: Báró Eötvös József levelei gróf Mikó Imréhez (I—X.) és a Székely Néplap szerkesztőségéhez (XI.). Erdélyi Múzeum, 1932. 1 — 3. sz. 103 —115. 1. 125 Mikó Imrének a Társulattal kapcsolatos esetleg fennmaradt irat- és levelezési anyagát nem ismerjük. Az Országos Levéltár Mikó val kapcsolatos filmanyaga csak az 1866 végóig íródott leveleket tartalmazza. A Kereskedelemügyi Minisztérium iratanyagában levő személyi anyagai 1956-ban elégtek. 126 Gróf Mikó Imre beszéde a Történelmi Társulat 1867. r 'úl. 2-diki választmányi ülésén. Századok, 1867 júl. 12 —15. 1. A beszédet közli még: Magyarország, 1867. júl. 6. 127 Századok, 1867 júl. 15. 1.
