Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
248 G LATZ FERENC Az alakuló ülés az alapszabályokat — „némi módosítások" után — elfogadta.10 8 Felkérték az elnök Horváth Mihályt, hogy a belügyminiszterhez terjessze fel azt jóváhagyás végett, majd a választásokra hívjon egybe újabb közgyűlést.107 Az alakuló közgyűlést június 13-ra hívták össze. A Belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályokat Thaly Kálmán felolvasta, majd az eddig belépett tagok neveit sorolta fel. Javaslatot tett az elnök és a két alelnök személyére, majd a választmányi tagok neveinek előre elkészített listáját osztotta szét a megjelent — ismét „mintegy 40" — tag között.10 8 Ha nem is vállalkozhatunk a választmány10 9 összetételének részletes értékelésére, szükségesnek látszik az összeállítók néhány kitapintható törekvésére rámutatni. A korábbi szándékoknak megfelelően érezhető a választmányi névsoron: ténylegesen egybe akarták fogni az idősebb, rangosabb és kevésbé ismert történetírókat. A megválasztottak „mind szakemberek" voltak. A nevek természetesen tovább csoportosíthatók: megtaláljuk az idősebb korosztály tagjait — Érdy Jánost, Waltherr Gézát, Botka Tivadart —, a „dunántúliak" szinte valamennyi számbajöhető történetkutatóját, a nem anynyira a „történetmívelésért", mint inkább a tudományos közírói tevékenységéért megválasztott Csaplár Benedeket,11 0 az akadémiai vezetés tekintélyeit, Eötvöst és Csengeryt, s a Thaly barátsága folytán bekerült Nyáry Albertet.111 Feltűnő, hogy a választmány majdnem fele vidéki. Ez egyrészt biztosította, hogy a Társulat valóban az ország különböző részein élő történészek szervezete legyen, ugyanakkor — mint azt Szabó Károly hamarosan szóvá is tette — a vidéki választmányi tagok a vezetésben ténylegesen nem is vehettek részt,11 2 a választmányi ülésekre nem tudtak Pestre utazni s a történtekről vagy Pesten élő barátaik leveleiből, vagy a sajtóból értesültek.113 S noha ezek talán érezték is kiszorítottságukat, Szabó Károly javaslata, hogy a választmányba csak pestieket válasszanak, nem lett volna helyes. Nemcsak azért, mert a „távolvidékiek" és a „központban lévők" között tovább gyengítette volna a kapcsolatot, — melyet a vidéki történetbarátok egyébként is sokszor panaszoltak —1U , hanem azért is, mert a Társulat működésének legfontosabb eredményeit, a vidéki vándorgyűlések szervezését teljesen lehetetlenné tette volna.11 5 A levelezési és sajtó anyagból csak homályosan bontakoz-106 Századok, 1867 júl. 11. 1. Az első társulati közgyűlésen 40-en — tehát a későbbi választmány tagjainak számánál is kevesebben — jelentek meg. Ezek között is az alakuló ülések résztvevőit és Eötvöst, Csengeryt találjuk. (Magyarország, 1867. máj. 16., Vasárnapi Újság, 1867. máj. 19. 245. 1.) 10 ' Igaz, hogy az engedélyeztetés ügyében Horváth Mihály járt a belügyminiszternél (Luhinich Imre: i. m. 23. 1.), de az utánjárkálás Thaly Kálmánra várt. (OL Thalv св. lvt. Horváth M. —Thaly K. 1867 . . .) 108 Pesti Napló, 1867. jún. 15. 109 A választmányi tagok névsorát lásd az Alapszabályoknál (Függelék). 110 Csaplár В. —Pesty F. 1867. V. (VI.) 18. OSzKK Levelestár. 111 A Dunántúliak vidéki tagjait is Thaly javasolja: „Remélem a Tört. Társulat választmányában Túl a Duna eléggé képviselve van: te, Imre, Véghely, Horváth Elek. Mind a három utóbbit én proponáltam bele ( : te mint törzstag már eo ipso odatartozván : ) s keresztülmentek és megválasztattak cum glória" — írja Thaly Ráthnak, majd megjegyzi: „Chernelt is akartam még de azt elejtették". (MTAKK Ráth Károly levelezése II. Thaly Kálmán —Ráth Károly 1867. jún. 18.) 112 Szabó Károly—Pesty F. 1867. jún. 22. OSzKK Levéltár. 113 OL Thaly es. lvt. Levelezés. Szabó K.—Thaly K. 1867.júl. 7. 114 Uo. Nagy Imre—Thaly K. 1867. ápr. 7. 115 Később a vándorgyűlés helyén lakó választmányi tagok végezték az ülések előkészítési munkálatainak nagy részét. Ismeretségük révén segítettek az előadóter-
