Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
A MAG Г AR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE 239 fiatalabb történészt a levelező tagok sorába — ekkor került be Pesty Frigyes, Ráth Károly is —, mégis a hazai okmányfeltáró „történetbúvárlók" tábora messze túlnőtt az Akadémia által különben is lazán összefogott kutatók, tudósok szűk körén. A kiszorulás legtipikusabb példáját talán épp a „dunántúliak" adják. Bár az említett Ráthon, Pestyn kívül ekkor már Rómer, Nagy Iván s természetesen Ipolyi levelező tagok voltak, egymáshoz intézett leveleikben egyértelműen vallanak a magyar tudományosság hivatalos vezetésével való szembenállásukról. Ráth Károly már 1860-ban elküldi Toldynak „lemondó iratát" az akadémiai tagságról, mivel a Történelmi Tárban munkájának megjelenése egyre késik, s noha Toldy „visszavonulás" helyett „tevékeny közreműködését" kéri, Ráth egyik Ipolyihoz írott levelében kissé elkeseredetten írja: „közelebb vagyok az Akadémiávali szakításhoz, mint egygyütt létünkor beszéltem".42 Néhány évvel később Fraknói a „dunántúliak" egész működésének, a Hazai Okmánytár kiadásának egyik célját abban látja, „hogy lássa a világ, hogy nem engedjük az Akadémiát monopolizálni a tudománnyal".4 3 Amikor azután nagy pénzhiánnyal küzködve hiába kérik az Akadémiától az Okmánytár kiadásának támogatását, még jobban eltávolodnak — ahogy Nagy Imre mondja — „a pesti tudós vaskalaposok"-tól.4 4 Az első alapszabálytervezet készítői előtt tehát egy olyan tudományos intézmény életrehívásának eszméje állott, amely megvalósulása esetén az Akadémián kívül tudományos szakmai keretet adhat a közös történész-munkának, amely állandó tudományos fórum, s tagjának lenni felér az „elismerés koszorújá"-val. Ezt a törekvést leginkább a „dunántúliak" rendkívül sok akadállyal nehezített működése érlelte meg, s ennek hatása nemcsak a Társulat első tervezetének szervezeti felépítésén, hanem működési céljainak megfogalmazásán is észrevehető. Várható volt, hogy egy olyan intézmény létrehívásának terve, amely megvalósulása esetén az Akadémia „tudományos állását" nem kis mértékben csökkentené, a tudományos vezető körökben ellenzésre talál majd. Számolt ezzel a lehetőséggel maga Ráth Károly is, aki a február 4-i ülés után hazautazva Győrbe, inti Thaly Kálmánt, hogy „vigyázni kell, nehogy tesztáljanak valamit Venczel etc. uraimék !"45 Ha az ülés résztvevői közül nem is, de kívülről hamarosan bekövetkezett ez a támadás. A február 4-i ülésen megbízták Thalyt, az értekezlet ,,tollvívő"-jét (jegyzőjét), hogy az elhangzottak alapján fogalmazza meg a Társulat alapszabálytervezezet.4 6 s mutassa majd be Ipolyinak, Pestynek és Rómernek — valószínűleg azért, hogy ténylegesen egyezik-e az elfogadott tervezettel —, s majd a következő, február 7-i ülésen az ismét összegyűlt értekezletnek olvassák fel.47 42 Ráth Károly—Ipolyi Arnold 1860. júl. 14. OSzKK Levelestár. 43 Fraknói Vilmos—Ráth Károly 1864. okt. 5. MTAKK Ráth Károly levelezése 11. 44 Nagy Imre—Ráth Károly 1866. júl. 21. MTAKK Ráth Károly levelezései. 45 OL. Thaly es. lvt. Levelezés. Ráth Károly—Thaly Kálmán 1867. febr. 13. Más levelekből sem derül ki, hogy miért említi itt Ráth Wenzel nevét, talán valamiben Ráthék ellen szólt. Tény, hogy később az eredeti javaslat egyik védelmezője. (Források 1.) 46 Századok 1867. júl. 2. 1. Márki Sándor már arról ír, hogy Thaly az előzetes ülés „előadója" volt. (Márki Sándor: Thaly Kálmán élete. 77.1. MTAKK Történelem. 2r—314.) 47 Semmi jel nem mutat arra, hogy a febr. 7-i ülésen az előző értekezletek határozata alapján nyitottak volna újabb vitát a már elfogadott alapszabálytervezet felett. Erre enged következtetni az is, hogy lláth Károly tartott ugyan a változtatástól, de a leendő közgyűlésen, s nem a következő értekezleten. OL. Thaly es. lvt. Levelezés. Ráth Károlv — Thaly Kálmán 1867. febr. 13.
