Századok – 1967
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Obermann; Karl: Társadalmi struktúra és politikai ideológia a kapitalizmus kibontakozásának korszakában 216
TÁRSADALMI STRUKTÚRA ÉS POLITIKAI IDEOLÓGIA 231 vonásnak tekinthető. A kereskedők és gyárosok nem szerepeltek jelentősebb számban sem a forradalmi évek képviseleti testületeiben, sem a forradalom utáni időkben. Ezzel szemben 1848-ban fontos szerepet játszottak a képviseleti testületekben az ügyvédek, tanítók ós tanárok, újságírók, írók ós orvosok. 1848-ban mindkét felekezet papjainak is tekintélyes volt a száma. A német nemzetgyűlés és az 1848. évi porosz alkotmányozó gyűlés társadalmi összetételével már sokan foglalkoztak. De a foglalkozási ágakat majd minden kutatómunka másként tagolja, és így az eredmények nem egységesek. Jelentős eltérések mutatkoznak a frankfurti nemzetgyűlésre vonatkozó adatokban, mert a kutatások a képviselők nagyon is eltérő számára terjedtek ki. Veit Valentin az összes egyáltalán megválasztott képviselő számából és a később behívott helyettesek számából, összesen 831 képviselőből indul ki,8 0 míg az összes egyéb kutatás a többé-kevésbé állandóan jelen levő 547 — 573 képviselőre szorítkozik. Egy struktúraelemzés, mely csak a képviselők előkerült életrajzaiból indul ki, 558 képviselővel foglalkozik.8 1 Ennek megfelelően ingadoznak az egyes foglalkozási ágak részesedésére vonatkozó adatok, mint pl. a gazdálkodók száma Valentinnál 60, míg Beushausennól 32; itt viszont azt kell ismét figyelembe venni, hogy a képviselők között szereplő 2 herceg, 13 gróf és 70 báró egyben nagybirtokos is volt.82 A kereskedő, gyáros ós iparűző képviselők száma 36 és 46 között ingadozik, Valentin, aki 46 képviselőről szól, felsorolja a fontosabb neveket annak bizonyítására, hogy a legfontosabb kereskedelmi ós ipari központok képviselve voltak. De az általa közölt névsorból kiderül, hogy ebben a kategóriában vették számba a könyvkereskedőket is, akik között az egyik oldalon a liberális Bassermann, a másikon Robert Blum szerepelt.83 Schilfert professzor, aki iparkodott a képviselőket a nagypolgárság, az értelmiség és a kispolgárság alosztályokba sorolni, a hat könyvkereskedőt a szabad értelmiségiek kategóriájába helyezi, ami megint csak nem volt helytálló mindegyikükre. Emellett a kereskedők ós gyárosok közül csak 20 szerepel itt a nagypolgárság rovatában.84 Ha az igazságügyi tisztviselők száma az adatok szerint 97 —157 között, az ügyvédeké 66 — 95 között ingadozik is, mégis világos, hogy e foglalkozási csoportok részesedése rendkívül jelentős volt, ós lényegesen meghaladta az egyetemi tanárok ós tanítók csoportját, akik 104—111 képviselőt adtak. Életrajzi adatok összehasonlítása a különféle számtáblázatokkal, amelyeket a német nemzetgyűlés hivatások szerinti megoszlásáról készítettek, mutatja, hogy mily nehéz a megadott hivatásból a tulajdon- ós jövedelmi viszonyokra következtetni. Valentin megkísérelte, hogy további életrajzi adatok alapján világosabban kimunkálja a társadalmi struktúrát, hogy valós képet adjon a gyűlésről, amelyet „az akkori Németország szellemi ós társadalmi állapotai tökéletes tükörkópó"-nek nevez.8 5 Abban az igyekezetében, hogy a különböző foglalkozási csoportokat behatóbban jellemezze, a kispolgárság képviseletével is foglalkozott, és felsorolt négy kézműves képviselőt, köztük egy bajor és egy bécsi serfőzőt. De igen kérdéses, hogy itt még kisárutermelőkről van-e szó.8 6 A porosz alkotmányozó gyűlés jegyzőkönyvének névsora a képviselők foglalkozására vonatkozóan igen pontos adatokat közöl, úgy hogy azonnal feltűnik a rendkívül tarka összetétel. Ilyenek olvashatók pl.: ügyvéd-jogtanácsos, iskolaigazgató, malomtülajdonos, kormánytanácsos, papírgyáros, lelkész, serfőzdetulajdonos, serfőző, szabad kertész, Freischulze, lovagi birtok tulajdonosa, de szerepel ugyanott: asztalosmester, paraszt, asztalos, mészáros, zsellér, festőmester, bírósági írnok, vendéglős, kovács, napszámos, — önálló zsellér, mezőgazdasági munkás, kőművesmester, telepes és kiskereskedő. A „paraszt" megjelölés még hozzá sűrűn szerepel a foglalkozási rovatban.87 Tény, hogy a kisbirtokosok és kisárutermelők, általában a kispolgárság, a kispolgári értelmiséget is ideértve, sokkal nagyobb számban voltak képviselve. De ez nem derül ki a parlament összetételére vonatkozó minden statisztikai táblázatból. így pl. foglalkozásuk szerint 77 képviselő mint gazdálkodó szerepel, de közülük csak 27 — 30 a nagybirtokos, ellenben 31 paraszt és 16 falusi bíró.8 8 A 30 kereskedő, gyáros ós iparűző között valószínűleg a kispolgárság is erősen képviselve volt. Schilfert 21 kereskedőt a kispolgársághoz sorolt.89 Egy -Veit Valentin: Die erste deutsche Nationalversammlung, Berlin und München. 1919. 6. 1. "Gertrud, BeutKviien: Zur Strukturanalyse parlamentarischer Repräsentation in .Deutschland vor der Gründung des Norddeutschen Bundes. Jur. Dissertation. Hamburg. 97. 1. " Veit Valentin: i. m. 11. 1.: ff. Beuhausen: i. m. 99.1 ,;L. Rosenbaum: i. m. 53.1. Veit Valentin: i. m. 9. 1. "Gerhard Schilfert: Sieg und Niederlage des demokratischen Wahlrechts in der deutschen Revolution 1848/49. Berlin. 1952. 402—403. 1. Veit Valentin: i. m. 11. 1. ** Uo. 9. 1. " Verhandlungen der Preußischen National-Versammlung zu Berlin, Stenographische Berichte, Beiblatt zu den drei in Breslau erscheinenden Zeitungen. Breslau 1848. 1. köt. 131—134. 1. " L. Rosenbaum: i. m. 56. I.; ff. Schilfert: i. m. 401.1. " Uo.
