Századok – 1967

Vita - Társadalmi fejlődésünk tíz éve. Beszámoló az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSzMP Pártfőiskolája 1966. szeptember 30.–október 1-i tudományos ülésszakáról (Simon Péter) 198

TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK TÍZ ÉVE 213 kivizsgálására létrehozott ötös bizottság tevékenységének jogosságát, mígnem 1963-ban az ún. „magyar kérdés" végleg lekerült az ENSz napirendjéről. Hazánknak jelenleg 70 állammal van diplomáciai kapcsolata, s megerősödött liázánk nemzetközi tekintélye az ENSz-ben is. A továbbiakban Szántó György a magyar külpolitika sajátos feladatait elemezte. Az egyik sajátos feladatunk az, hogy a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, s mint a Varsói Szerződés tagja, nyugati szomszédainkkal megteremtse a békés egymás mellett élés elve alapján a jó viszonyt és ezáltal erősítse a Duna völgye bókéjét. A másik kérdés, melynek megoldásáért való harcba bekapcsolódva mi is sokat tehetünk az európai béke és biztonság megszilárdítása, éllel az amerikai monopoltőkével sajátos partnerségbe került nyugat-német militarista körökkel szemben, anélkül, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal, mint rendkívül jelentős európai országgal tagadnék a kapcsolatok fontosságát. A nyugat-európai országokban ma növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek szükségesnek tartják, hogy a politikai nézeteken, felfogásbeli különbségeken felülemelkedve síkraszál ljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a kölcsönösen előnyös, minden megkülönböztetéstől mentes európai államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért ós nemzeti arculatának megőrzéséért. A magyar külpolitika a békés egymás mellett élés elve alapján — történelmi gyökerekkel is rendelkező kapcsolatait tovább fejlesztve az európai kapitalista országokkal — igen sok ágon kapcsolódhat be e folyamatokba is. Külpolitikánk harmadik alapvető kérdése jelenleg világméretű probléma: A Magyar Népköztársaság kormánya ós népe a szocialista országokkal, a kommunista mozgalmakkal együtt minden segítséget megad az amerikai mozgalom ellen harcok) hős vietnámi népnek. A szocialista országok kormányai többségének álláspontjához hasonló a mi álláspontunk is: a vietnámi kérdés rendezése az 1954-es és 1962-es genfi megállapodások alapján. Amit hazánk és kormányunk önállóan nyújtani tud, az az, hogy gazdasági, politikai és diplomáciai téren elősegíti a vietnámi háború győztes befejezését, vagy a vietnami kérdés tárgyalások útján való rendezését. Szántó György végül azokról a nagyfontosságú kapcsolatokról beszélt, melyeket hazánk az új, független országokkal épített ki, s amelyek éppen az utolsó tíz esztendőben váltak jelentőssé. Végül három tudománytörténeti korreferátum is elhangzott az ülésszak keretében. Varga Sándor, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese a közgazdaságtudomány hazai fejlődéséről beszélt. Bevezetőjében a marxista közgazdaságtudományi kutatások korábbi stagnálásának okait elemezte, majd rámutatott, hogy miért vált szükségessé nemzetközi méretekben és hazánkban is e stagnálás megszüntetése, s hogyan teremtődtek nálunk is — döntően az 1956-os ellenforradalom felszámolása után — kedvező feltételek a közgazdaságtudomány gyors fejlődése számára. Magyarországon jelenleg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetén kívül 29 egyetemi tanszéken, több újonnan alakult közgazdasági kutatóintézetben, továbbá néhány minisztérium és országos főhatóság keretei közt, sőt egyes ipari nagyvállalatoknál is folynak közgazdasági kutatások, s ezekben mintegy 1000 —1200 kutató vesz részt. Ugrásszerűen emelkedik a közgazdaságtudományi publikációk mennyisége, s nagy fejlődésen ment keresztül minősége is. Az elmúlt tíz év alatt számos területen jelentős kutatási eredmények születtek. Külön kiemelkedő az a munka, amely — pártunk kezdeményezésére és vezetésével — a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével kapcsolatban mintegy másfél-két éve indult meg, kutatók és gazdasági vezetők, az elmélet és a gyakorlat képviselőinek részvételével. Abban, hogy a gazdasági mechanizmus reformja napirendre kerülhetett, fontos szerepe van a közgazdaságtudomány utóbbi tízéves fejlődésének, kutatási eredménycinek is. A gazdasági mechanizmus reformjának elméleti előkészítésében figyelemre méltó szerepet játszottak azok a kutatások, tudományos viták, amelyeket a szocialista országok közgazdászai az elmúlt évtizedben folytattak, többek között az áru- és pénzviszonyok szerepéről a szocialista gazdaságban, a szocialista népgazdaság tervszerű központi irányításáról, a szocialista vállalatok szerepéről, a gazdasági hatékonyság különböző kérdéseiről stb. A hazai közgazdaságtudomány eredményei külföldön is felkeltették az érdeklődéit, elismerést szereztek. A közgazdaságtudomány fejlődésének egyik problematikus vonása viszont még ma is az, hogy társadalmi, népgazdasági céljaink és a közgazdasági kutató munka között nincs meg minden tekintetben az összhang. Ez többek között a népgazdaság irányításával