Századok – 1967

Vita - Társadalmi fejlődésünk tíz éve. Beszámoló az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSzMP Pártfőiskolája 1966. szeptember 30.–október 1-i tudományos ülésszakáról (Simon Péter) 198

TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK TÍZ ÉVE 209 A gépipari export gazdasági hatékonysága sokkalta nagyobb, mint a mezőgazdasági exporté — mondotta Kiss Tibor. Gépexportunk 80—85 százaléka viszont a KGST országokba irányul. Ebből az következik, hogy a KGST-vel való kapcsolatunk a népgazdasági szerkezet gyors átalakítása irányában hat. A fejlett kapitalista országokkal való gazdasági kapcsolatok a múltban sem nyújtottak ilyen lehetőséget, s ma sem nyújtanak. Ma pl. a fejlett kapitalista országokkal való gépipari forgalmunkban nyolcszor annyit hozunk be, mint amennyit kiviszünk oda. A többi KGST országban is hasonló a helyzet a Nyugattal folytatott gépexportjuk vonatkozásában. Kiss Tibor a továbbiakban Gulyás Emil néhány megállapításával polemizált. Egyetértett ugyan azzal, hogy a mezőgazdaságnak nálunk hatalmas súlya és szerepe van, s ha a társadalmi ráfordítások tekintetében vizsgálnánk az ipar és a mezőgazdaság arányát Magyarországon, akkor körülbelül egyenlő arányok jönnének ki. De szerinte ezzel csak azt mondjuk: ha az ipar termelékenysége olyan alacsony lenne mint a mezőgazdaságé, akkor körülbelül egyenlő arányok jönnének ki. Elismeri, hogy az árak torzítanak, de az árak torzítását nem a termelékenység visszaszámolásával kell visszaigazítani, hanem a világpiaci árarányokat kell számítási alapul venni. (Később viszont azt is elismerte, hogy a monopolkapitalizmus viszonyai között a mezőgazdasági s egyéb nyersanyagok ára és a gépek ára között rendkívül nagy az olló, s ezért dotálják a nyugati országok saját mezőgazdaságukat.) \ Ha világpiaci árakon számoljuk ki a mezőgazdaság, a bányászat, az ipar stb. hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez, azt látjuk, hogy mi körülbelül a középen fekszünk a fejlett és a fejletlen országok között. A felhalmozásra fordítható összegeket a hatékonysági vizsgálatok alapján kell elosztani — mondotta. Ha azonban a mezőgazdaságnak megadnánk mindazt, amit Gulyás Emil igényelt, az iparnak nem jutna. A mezőgazdasági termelékenység is a gépesítettség függvénye, s a fejlettebb mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő részére is ipari munkahelyeket kell létesíteni. Befejezésül Kiss Tibor arról beszólt, hogy a KGST országokba irányuló exportunk struktúrája máris hasonló a fejlett ipari országok kiviteli struktúrájához, ezért a KGST országokkal folytatott kereskedelmünk visszahatása népgazdaságunk szerkezetére a legfontosabb nemzetközi feltétele a magyar népgazdaság gyors fejlődósének, a magyar népgazdaság szerkezete gyors átalakításának Köpeczi Béla, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora ,,Kulturális fejlődésünk tíz esztendeje" címmel tartotta meg korreferátumát. A felszabadulás után — mondotta — jelentős eredményeket értünk el a volt uralkodó osztály kulturális monopóliumának felszámolásában, még ha a dogmatikus politika el is torzította ós akadályozta is ezt a folyamatot. Az elmúlt tíz évben folytattuk a népművelésben ezt a munkát, s ezt tettük — legalábbis részben — új tartalommal és új módszerekkel. A gazdasági fejlődés, s ennek következtében az életszínvonal emelése, a falu szocialista átalakulása és az ebből adódó új társadalmi viszonyok, de nem utolsó sorban a technikai feltételek javulása, új technikai eszközök bekapcsolódása segítette a kulturális forradalom kibontakozását és új jegyekkel való gazdagítását. Az országban ma évente több mint 2,2 milliónyian vesznek részt iskolai és iskolán kívüli oktatásban. A televízió előfizetőinek száma megközelíti az egymilliót, a rádióelófizetőkó az elmúlt tíz évben egymillióval emelkedett, s ma közel két és félmillió. Mindez kulturálisan azt jelenti, hogy az általános műveltségi szint nőtt. A televízió megjelenése hatására bizonyos átrétegződés történt az érdeklődés szempontjából az egyes kulturális ágazatok között, de nem általában a kulturális rendezvények látogatottságának vagy hallgatóságának csökkenése. Egyedül a mozi- és színházlátogatók száma csökkent 10 —12 százalékkal. Könyvből 1955-ben 15 millió példány kelt el, közel 220 millió forint értékben, 1965-ben 52 millió példány, 778 millió forint értékben. Levonva ebből a közületi vásárlásokat, azt látjuk, hogy a lakosság könyvvásárlása tíz év alatt megötszöröződött. A komolyzene hallgatóinak száma az 1958-as 360 000-ről 1965-re már közel 600 000-re nőtt. A múzeumlátogatók száma 2,2 millióról 5,6 millióra emelkedett. Mégis az egyes rétegek kulturális fejlődése szempontjából sok egyenetlenséget, egyes rétegeknél nagy elmaradást is tapasztalunk. — Az ipari dolgozóknak 53,1 százaléka rendelkezik ma az általános iskola VIII. osztályos bizonyítványával. A televízió ós rádióelőfizetőknek kb. a fele munkás. A munkások 51 százaléka vásárol könyvet. Ez ugyanakkor arra is utal, hogy vannak elmaradott rétegek; különösen a munkásszállások lakói és a bejárómunkások azok. A mezőgazdasági dolgozóknak csak 20 százaléka rendelkezik általános iskolai képe-14 Századok 1967/1—2