Századok – 1967

Vita - Társadalmi fejlődésünk tíz éve. Beszámoló az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSzMP Pártfőiskolája 1966. szeptember 30.–október 1-i tudományos ülésszakáról (Simon Péter) 198

Társadalmi fejlődésünk tíz éve Beszámoló az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSzMP Pártfőiskolája 1966. szeptember 30. — október 1-i tudományos ülésszakáról A nehéz történészi feladatok között is mindenkor a történészhez időbelileg legközelebb álló események valamennyire is időtálló értékelése a legnehezebb. Éppen ezért minden ilyen vállalkozás — a hibaforrások fokozott veszélye ellenére — különös figyelmet érdemel. Annál is inkább, mivel a történészi ítélet rendszerint épp a közelmúlt eseményeinek értékelésén keresztül gyakorolhat legnagyobb hatást az. események további alakulására. S nem szorul bizonyításra, hogy az 1956-os ellenforradalom leverése utáni, nagy horderejű változásokban oly gazdag tíz esztendő tapasztalatainak tudományos összegezését most kell megkezdeni, amikor a legnagyobb szükség van rá, népünk s hazánk továbbfejlődése feltételeinek kimunkálása érdekében. A Párttörténeti Intézet tanácstermében 1966. szeptember 30-án ós október 1-ón lezajlott tudományos tanácskozás sokoldalúan közelítette meg az elmúlt tíz év eseményeit, amiben része volt annak, hogy történészek mellett több más tudományág képviselője is bekapcsolódott az ülésszak munkálataiba. A tudományos tanácskozás referátumát Vass Henrik, az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója tartotta, melyben átfogó képet rajzolt az elmúlt tíz esztendő magyarországi fejlődésének alapvető gazdasági, társadalmi s politikai folyamatairól. Az utóbbi egy évtized — mondotta Vass Henrik — kiemelkedő fejezete pártunk és népünk történetének. Az MSzMP megalakulása ós tevékenységének kibontakozása véget vetett a személyi kultusz, a pártot és a munkáshatalmat bomlasztó belső harcok időszakának. Olyan szakaszt nyitott népi demokráciánk történetében, melyben a marxizmus — leninizmus alkotó alkalmazása nyomán a szocializmus építése eredményesebben, gyorsabb ütemben haladhat. Ebben az összefüggésben az elmúlt tíz év gyökeres fordulatot jelentett az előző periódushoz képest, s a marxizmus magyar viszonyokra való alkalmazása szempontjából, továbbá a pártmunka alapelveit, módszerét és stílusát tekintve is új és egységes időszaknak tekinthető. A gazdasági és társadalmi folyamatoknak, s pártunk politikai célkitűzéseinek tartalmát tekintve viszont azt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt tíz esztendő a szocializmus alapjainak lerakásáért folyó harc bejejező és a fejlett szocialista társadalomért vívott harc kezdeti időszakára terjed ki. E két időszakból összesen három alperiódust fog át. (Az alapok lerakásáért folyó harc két alperiódusát s a fejlett szocialista társadalomért folyó küzdelem első — folyamatban levő — alperiódusát.) Az első alperiódus 1956. november 4-étől 1958 decemberóig terjed. Ennek társadalmi küzdelmeit mindenekelőtt a munkáshatalom megvédésének ós megszilárdításának feladatai; a konszolidáció, a szocialista építés folytatása és társadalmi viszonyaink továbbfejlesztését megalapozó feladatok határozták meg. Ezen alperiódus első hónapjaiban az osztályharc előterében a politikai-hatalmi kérdések álltak, második felében pedig a gazdasági-kulturális feladatok kerültek előtérbe. Természetesen ezek a feladatok az egész alperiódusban egybefonódtak és együttes megoldásukkal vált lehetővé a további feladatok kijelölése. A második alperiódus a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszaka, amelyben a társadalmi-politikai küzdelmek fő kérdése a szocialista termelési viszonyok létrehozása volt az egész népgazdaságban. Mint ismeretes, ezt a forradalmi jelentőségű feladatot 1958 decemberétől 1961 tavaszáig oldottuk meg. A harmadik alperiódussal egyben történelmünk új szakasza kezdődik: a szocializmus teljes felépítésének folyamata. Ebben az alperiódusban a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és továbbfejlesztése képezi a társadalmi-politikai küzdelmek központi feladatát.