Századok – 1967

Vita - Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról 155

VITA A FEUDÁLISKOKI MAGYAR TÖRTÉNET PERIODIZÁCIÓjARÓL| 195 A parasztság zöme — legalábbis egyes vonatkozásokban — a XVIII. század végétől kezdve alakul át Magyarországon a tőkés teimelési viszonyoknak megfelelő termelőerővé ,,a tőkefelhalmozás elmaradottsága miatt persze anélkül, hogy már ekkor a tőkés termelés lényeges részesévé is átalakulhatna egyben. — De a parasztság ilyetén átalakulásának megindulása — akár a nemesi középbirtokoknak az árutermelésbe való tömeges bekapcsolódása vagy a manufaktúra-korszak kezdete —, ha hozzávetőlegesen a XVIÍI. század 90-es éveire tehető is, egészen pontosan nem időzíthető. Annál pontosabban időzíthető viszont a feudális szerkezetű Habsburg-birodalom e változásoktól egyáltalán nem független válságának kirobbanása ... : 1790. január 28-ra, a józsefi rendeletek visszavonásának napjára. Ez az időpont pedig korántsem pusztán politikai történeti jelentőségű határkő. Hogy ez a válság éppen ekkor robban ki, ez magyarázható alkalmi politikai eseményekkel . . , de, hogy egyáltalán kirobban, annak a magyarázata . . . sokkal mélyebben rejlő okokban keresendő." Mi történik ekkor? 1. Megbukik a Habsburgoknak a teljesen központosított ós teljesen abszolutisztikus birodalmi kormányzat kiépítésére irányuló kísérlet-sorozata, és a józsefi rendszer bukását tartósan a „ferenci reakció" rendszere követi, amely ,,a feudális rend belső megreformálásának kísérletét a feudális rend minden porcikájának makacs védelmezt'sére irányuló politikával, a kormányzat maradéktalan központosításának kísérletét pedig a birodalmat bomlasztó tényezők egymás elleni kijátszására irányuló politikával cseréli fel. S már II. Lipót uralkodásának rövid kétesztendős időszakában is ennek az új rendszernek az első felvonását kell látnunk .•. . Nem azért, mert . . . már ő tartat ismét országgyűlést Magyarországon, hanem azért, mert ezzel az 1790—9I-i országgyűléssel indul meg a magyar nemesség újólagos.politikai térnyerésének 1848-ig azután tartósan többé meg nem akasztható folyamata. Nem azért, mert Kaunitz már Lipót életében kiadja a divide et impera jelszavát, hanem azért, mert ez a ... jelszó már 1790-ben politikai gyakorlattá válik nem azért, mert a francia forradalom ellenében 1792 februárjában még Lipót hozza létre a poroszokkal az első kcaliciót, hanem azért, mert a Habsburgoknak a francia forradalommal való határozott szembenállása már a forradalom kiiobbanásának pillanatától fogva következetesen érvényesülő tény. 2. 1790-ben első ízben lépnek fel egyszerre és tömegesen a Habsburg-birodalom felbomlasztására irányuló tényezők. S mellékes, hogy ezek a tényezők közvetlenül polgári érdekeket képviselnek-e és polgári jelszavakat bangoztatrak-e vagy etm, — a lényeg az, hogy egy olyan feudális szerkezetű nemzetekfölötti birodalom felbomlasztására irányulnak, amelynek a léte önmagában is nagymértékben megnehezíti a keretei között élő népek polgári átalakulását. 3. De a józsefi kísérlet bukását követően először jelentkeznek Magyarországon közvetlenül is polgári jellegűeknek mondható mozgalmak. Ilyen az 1790-i parasztmozgalom, az első olyan országos méretű parasztmczgalcm a XV11I. század Magyaiciszágán . .., amely osztályharcos jelszavakkal a földesúri osztály egésze ellen bent zászlót. S ilyen a magyar jakobinusok mozgalma, amelytknek résztvevői a józsefi kísérlet bukása után és éppen e kísérlet bukásának hatására lesznek a feudális rend belső megreformálásának híveiből a feudális rend lerombolásának híveivó ... 4. Végül — bár nem döntő szempontként — utalni kívánok a magyar kulturális életben s általában az emberek tudatában 1790 körül megfigyelhető korszakos változásokra: a) A magyar irodalomban . . . 1790 táján Batsányi és Csokonai felléptével lesznek uralkodóiakká a felvilágosodás eszméi, b) A magyar nemzeti színjátszás kezdetei éppen 1790-re esnek, c) A magyar zenében a verbunkos-stílus uralmának kezdetei szintén a 90-es évekre . . . nyúlnak vissza, d) A képzőművészetben a barokk és a klasszicizmus korszakváltása . . . ugyancsak 1790 táján megy végbe . . . Nem vitatom . . . , hogy klasszicista próbálkozások nem érvényesülnek már 1790 előtt is, vitathatatlannak tartom azonban, hogy uralkodó szerepet a 80-as évek végéig még a barokk játszik, s a klasszicizmus csak a francia forradalom kitörése után lesz uralkodó stílusáramlattá Magyarországon, e) . .. polgári átalakulás folyamatának Magyarországon legfontosabb tudati kísérőjelensége, a nacionalizmus ugyanekkor s robbanásszerűen lép hódító útjára az 1790-i magyar nemesi mozgalom és a véle egyidejű magyarországi nemzetiségi mozgalmak kibontakozásával párhuzamosan. — Ezek azok a megfontolások — összegezte véleményét Spira György —, amelyek arra késztenek, hogy a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet vagy — ha úgy tetszik — a polgári forradalom korszakának s ezzel a magyar történet újkorának kezdőpontját ne a XVIII. század 60-as éveinek derekára, ne 1795-re, ne a XIX. század 30-as éveinek elejére s re is 1£48 iráiciueáia, firtm . . . tc\ábbia is 17E0-re tegyim." Mérei Gyula kardidát us, egyf ü mi tar ár abban a ktidéfbc n, hegy 17E6 Iá jár, vt gy 1790 táján állapítsuk-e meg a korszakhatárt, 1790 mellett száll síkra írásban megküldött, hozzászólásában: „úgy látcm ma is, hogy a Habsburg-monarchia uralkodó osztályainak; 13*