Századok – 1967

Vita - Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról 155

174 VITA A FEUDÁLISKOR.! MAGYAR TÖRTÉNET PERIODIZÁCIÓJÁRÓL 174 a kapitalizmus genezisének periodizálásában. Az eredeti tőkefelhalmozás és a kapitalizmus kezdetét illetően Oroszországban és általában Kelet-Európában a nézeteltérések rendkívül nagyok. A medievisták »a második jobbágyságban«, a feudális manufaktúrában a feudalizmus erősödését látják, míg mások e jelenségekben a kapitalista fejlődés sajátos útjait vélik felismerni. Végül javasolják, hogy a kapitalizmus genezise kutatásának szervezeti kérdéseit meg kell oldani." V. M. Lavrovszkij (V. I. 1959. 8.) értékes tanulmányában az eredeti tőkefelhalmozás vitás kérdéseivel foglalkozik. „Lényegében egyetért Szkazkin koncepciójával, a XVI. század utáni fejlődés két vonalával, a Gutsherrschaft véleménye szerint nem átmenet a haladóbb kapitalista formához . . . Helyesli Szkazkin nézetét az angol ós francia fejlődés lényegében azonos voltáról, illetve a kapitalizálódás két területi megvalósulásáról. Ugyanakkor finomítja is Szkazkin koncepcióját, mert nem találja egészen szerencsésnek Nyugat- és Kelet-Európa szembeállítását . . . Megfigyelésének értékét az határozza meg, hogy finom analízissel kimutatja azokat a tényezőket, amelyek figyelmen kívül hagyása Kelet és Nyugat végzetszerű kettéválásának irracionális koncepciójához, vezethet. Szkazkin gondolatmenetére alkalmazott bírálata voltaképpen a nemzeti sajátosságok eltúlzására könnyen hajlamos történészek ellen irányul. Oroszországban a kapitalista agrárviszonyok az 1861-től Sztolipin reformjáig terjedő idő alatt jöttek létre." V. A. Golobuckij (V. I. 1959. 9.) szerint Szkazkin „tisztán külső tényezőkkel magyarázza a jobbágyság második kiadását, holott ennek belső feltételei voltak. A klasszikus, feudális naturális gazdálkodás már a XV. században kezdett elhalni, az orosz mezőgazdaságban már a XVII. század hatvanas éveiben terjed a bérmunka. A piaci kapcsolatok és a bérmunka megjelenése a feudalizmus hanyatló korszakának a kezdetét jelenti. A bérmunka megjelenése, a pénz—áruviszonyok kialakulása egyenlő a kapitalista viszonyok kezdetével." A XV—XVII. század és a XIX. század hatvanas évei közötti korra teszi a hanyatló feudalizmus periódusát. I. V. Kuznyecov (V. I. 1959. 11.) szerint „a feudalizmus hanyatló korszakának kezdetét illető két—két és fél évszázados időn belüli bizonytalanság a kialakult álláspontok helytelen módszertani alapjára derít fényt". Kifejti, hogy az Elbától keletre más a világ, mint attól nyugatra, Kelet-Európában a jobbágyság második kiadása következett be. A XV—XVIII. század között Oroszországban hatalmas fejlődésen mentek át a pénz— áru—piac viszonyok, de ez a feudális rend erősödésével járt. A bérmunka elszigetelt megjelenése a XVII. században szerinte lényegtelen. Látni kell, hogy még a korlátozott kereskedelem is a jobbágyság és a robotoltatás erősödését eredményezte. A szórt manufaktúrák megjelenése nem rugója, hanem akadályozója a kapitalista fejlődésnek. „А XVI. század súlyos krízisek kora, a XVII. században viszont komoly gazdasági fellendülés következett be, ezért tarthatatlan Nyecskina álláspontja, aki a a XVI. századot a fejlődő, a XVII. századot pedig már a hanyatló feudalizmus korának tartja. Tarthatatlan Nyecskina véleménye a XV11—XVIII. századi manufakt úrák kettős jellegéről is. Az 1762. évi ukáz után a bérmunkán alapuló kapitalista manufaktúrák megerősödtek, a jobbágy-manufaktúrák tönkrementek. — „Az iparban a XIX. század elején, a mezőgazdaságban a XVIII—XIX. század fordulóján kezdődött a feudalizmus hanyatló és a keletkező kapitalizmus korszaka." N. L. Rubinstein (V. I. 1901. 8.) Leninre hivatkozva megállapítja: óriási a különbség a „vagyoni különbség" és a „széthullás" között. „A korai feudalizmust is a paraszti vagyoni különbségek jellemzik. Csak a kapitalista manufaktúrák elterjedésével, a XVIII. század második felében kezdődik a parasztság széthullása Oroszországban." — Sz. G. Sztrumilin (V. I. 1961. 9.) szerint elképzelhetetlen kapitalista manufaktúra jobbágymunkaerővel. Már a XVI. század elején élénk piaci viszonyok jöttek létre. „A feudális állam a kereskedő tőke érdekét szolgálta, IV. Iván volt az első orosz merkantilista." Sztrumilin a XVI. századra teszi a kapitalista viszonyok kezdetét. — A. M. Karpacsev (V. I. 1962. 8.) a kényszermunka-manufaktúra jelentőségét vizsgálja a kapitalista viszonyok kialakulása szempontjából egy földesúri textil-manufaktúra példáján. Lényegében Nyecskinával ért egyet a feudális manufaktúrák kettősségét illetően. Nyecskina (V. I. 1962. 12.) vállalkozott a feudalizmus fejlődő és hanyatló korszakát tárgyaló vita lezárására. Szerinte a feudális manufaktúra igen bonyolult jelenség, s a XVI. századtól kezdődik a feudalizmus hanyatló korszaka. „A feudalizmus rendszere még évszázadokon keresztül uralkodó, de már nem fejlődő, mert az új jelenségek a feudalizmus ellen hatnak." Végül Bartha Antal néhány jelentős tanulságot vont le: 1. Lényeges kérdés, hogy a XVI—XVII. századtól, vagy a XVIII. század második felétől számítjuk-e az orosz feudalizmus hanyatlását, a kapitalizmus genezisének korszakát. A periódus záró időpontja vitathatatlanul 1861 február.