Századok – 1967

Krónika - A X. Magyar–Csehszlovák Jogtörténettudományi Konferencia (Varga Endre) 1469

"KRÓNIKA 1469 Bőséges alkalom nyílott Lublinban a két egyetem professzoraival, docenseivel való nyílt tapasztalatcserére, az egyetemek megtekintésére. Kloczowski professzor, a Lublini Katolikus Egyetem tanára ismertette a város társadalom- és művelődéstörténetét. Jártunk a lublini vajdasági levéltárban, láthattuk a város alapvető dokumentumait, gazdaságtörténeti értékű kéziratait. Kloczowski tanszékén tanulmányozhattuk a későközépkori lengyel egyháztörténeti földrajz munkálatait, pl. a szerzetesrendek, a kolostorhálózat változásait.5 Kapcsolatba léphettünk Kazimierz Myéliriskive 1, az Uniwersytet Marii Curie Sklodowskiej professzorával is, aki az 1965-ben megjelent lublini várostörténet6 egyik szerzője. Tőle kaptunk tájékoztatást a lublini kiváltságlevél (a levéltárban látott 1317-i locatiós városlevél) 650 éves fordulójának tervezett ünnepléséről, a Lengyel Történelmi Társulat keretében is végzett kutatásokról. Valamennyi magyar küldött számára — a kulturális programon túl — személyes találkozásokat, tudományos beszélgetéseket biztosítottak Kieniewicz, Gieysztor, Tazbir kollégák részvételével. 1966. október 21-én a tárgyalási jegyzőkönyv aláírásával került sor Varsóban az ülésszak ünnepélyes berekesztésére. A hagyományos összejövetel nemcsak a lengyel— magyar történész kapcsolatok erősödéséről adhatott számot, de témaválasztásával a nemzetközi várostörténeti bizottság munkálataihoz s a sorrakerülő moszkvai nemzetközi történészkongresszus egyik tárgyához is hozzájárulást jelentett. Székely György A X. MAGYAR—CSEHSZLOVÁK JOGTÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONFERENCIA (1967. május 22—24. Budapest) A Magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Szakosztálya, mint arra folyóiratunkban már utalás történt, igen figyelemre méltó munkát végez a tudományág fejlesztése s a vonatkozó kutatások elmélyítése érdekében, amit a vizsgálat alá vett tárgyak belföldi és külföldi eredményeinek egybevetése útján is igyekszik előmozdítani. Áz utóbbi célt — a Szakosztály egyéb tevékenységén túl — külön kiemelendő sikerrel szolgálják a már hagyományossá vált magyar—csehszlovák jogtörténeti konferenciák, melyek a két oszágban évente (vagy évente kétszer) felváltva megrendezésre kerülnek, s érdekes tárgyaikkal ós ügyesen levezetett, eredményes megbeszéléseikkel a szorosabb értelemben vett szakágazaton kívül a rokon területek kutatóinak is egyre szélesebb körét vonják magukhoz. Sőt a kör kibővülése nemcsak ebben a vonatkozásban, magyar—csehszlovák viszonylatban említhető. A konferenciák elnevezésében szereplő két országon kívül ugyanis az ismétlődő ülésszakokon más országok reprezentánsai is minden évben részt vesznek, így ez alkalmak a cím szerinti keret helyett egyre inkább a dunavölgyi népek jogtörténettudományi megbeszéléseivé szólesednek ki (egyes kutatók távolabbi országokból is érkeznek). A legutóbbi 1967. évi ülésszakon pl. a szép számmal megjelent magyarok s a külföldiek közül természetszerűleg legnagyobb számban (9) megjelent csehszlovák résztvevőn kívül Ausztria, Bulgária, Jugoszlávia, a Német Demokratikus Köztársaság (ez utóbbi szintén viszonylag népes delegációval, 6 kiküldöttel), továbbá a Német Szövetségi Köztársaság ós Franciaország is képviselve volt. A konferenciák tárgyalási anyaga mindig bizonyos körülhatárolt téma körül csoportosul, ami a megbeszélések szoros összefogását s ez által eredményesebbé tótelét biztosítja. A most — ezúttal tizedik alkalommal — összeült konferencia a magánjog újabb alakulásához kapcsolódó kérdésekkel foglalkozott. Az ülésszak tárgykörét a program — átfogóan — így határozta meg: a polgári jog százéves (1848—1944) fejlődése, különös tekintettel a szerződés intézményére. Ez alatt az általános cím alatt, mint látni fogjuk, több konkrét tárgycsoport, illetőleg témakör vonódott össze, s a központi kérdések mellett különböző speciális tárgyak, egyéb jelentős és érdekes civiljogi problémák is szóba kerültek. 6 Vö. Jerzy Kloczowski : Les ordres mendiants en Pologne à la fin du moyen âge. Acta Poioniae Historica. XV. Warszawa, 1Й67. 5-38. 1. e Dzieje Lublina. Tom 1.