Századok – 1967

Krónika - A közép-európai várostörténet kérdései a Lengyel–Magyar Történész Vegyesbizottság varsói ülésszakán (Székely György) 1464

KltÓNIK А 1467 kutatható a XIV. század végéig, a kisebb városok anyaga náluk is nagyon hiányos. Listák, registrumok, bejegyzések esak a XV. századtól vannak. Samsonowicz a nemzeti kórdós társadalmi tartalmát elemezte — főleg iparos kérdés ez (vö. Nagy-Novgorod, Bergen). Német a nagykereskedő, lengyel, svéd, orosz stb. a kiskereskedő és kézműves elem. A hozzászóló elég nagy szerepet tulajdonított a nemzeti kérdésnek. Ami a városok nagyságát illeti, az egybevetést Angliára is kiterjesztette, ahol csak London nagyváros, a többi nem nagyobb, mint a porosz vezető városok. Henryk Samsonowicz docens a XV—XVI. századi lengyelországi országos vásárokról tartott előadást az európai gazdasági helyzet hátterével összekapcsolva. Széles körképet ós alapos elemzést nyújtott a későközépkori helyi piac ós a vásár fogalmi és történeti viszonyáról, a piackörzetekről, termelési körzetekről és a piacról az akkori nemzetközi kereskedelemben. Termelési tájak adták és forgalmazták az egyes árukat: gabona — só és bor (francia) — fa ós szőrme — ökör (ukrajnai) — hal — sör stb. Közöttük nemzetközi forgalom alakult ki, amit kiegészített a fűszer behozatala. Az előadó ismertette Medina del Campo, Bergen-op-Zoom, Frankfurt am Main központi szerepét a nagy forgalomban. Elemezte a különböző zónák forgalmának időszaki-évszaki összefüggéseit, a fogyasztópiac társadalmi oldalait. Megjelölte a helyi piacok szerepét ebben a rendszerben, figyelemmel a dekoncentrált mezőgazdasági termelésre, a nagykereskedők szerepére és a hitelügyre. Már a XII. századi Lengyelországra 500 piachelyet számolnak. A helyi piac ezek szerint az országhoz kötött, a termelő ós fogyasztó közvetlen kapcsolatán alapul, míg a vásár nemzetközi. Ezt a vásárok forrásokbeli leírásával illusztrálta. A numizmatikai összefüggések alapján is elválik a helyi piac (kis pénzek forgalomban) ós a vásár (nagy pénzek, számítási pénzek ós váltók a forgalomban). Ebbe az egyetemes képbe helyezte kiterjedt világtörténeti ismeretek alapján Lengyelország forgalmi elhelyezkedését. Angol történészek szerint a XIII. századtól fejlődött ki a pomerániai gabonaexport. A XIV—XV. században faexport folyt. Rossz minőségű lengyel posztót a XV. százatllian vittek Nyugatra. A XIV. században magyar átmenő forgalom is indult Lengyelországon keresztül (réz, bor). A Közel-Keletről induló forgalom és az ukrajnai állatexport a genovai, örmény, lengyel kereskedelmet táplálta. Ezek a forgalmi utak élénkítették a XIV. századtól a lengyelországi és pomerániai kereskedővárosokat. Az előadó ismertette kereskedőtestületeiket, árumegállító jogukat. A XV. század közepétől fogva jelentékeny a lengyel gabona, a litván-orosz szőrme, az ukrajnai ökör lengyel exportja. Gdansk átmenőhely, Poznan, Gniezno, Lublin forgalmi állomások gyanánt emelkedtek fel. Jelentős utak vittek Brzesc Litewskiből Lublinon, Mazóvián és Nagy-Lengyelországon át Szilóziába, ill. Lwówból Jaroslawon és Rzeszówon át Szilézia felé. A dél-lengyelországi utakon áramlott a XV—XVI. századi ökörexport Németországba, ahol Leipzig vásárszerepe domborodott ki. Samsonowicz ezt a forgalmi rendszert belehelyezte egyfelől a nemzetközi kereskedelembe (Gdansk-Németalföld tengeri út), másfelől a lengyel társadalmi viszonyokba. A városi árumegállítás joga és a nemesi nagybirtok gabona- és ökörexportjának érdekvédelme, az utak és hidak rendbentartása játszottak szerepet ebben. A lengyel mezővárosokra a XVI. században ezért az agrártömegárú megállítása, de egyben a gyenge ipar jellemző. Az előadást metodikai erényeiért nagy tetszéssel fogadták. Rúzsás Lajos, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa a dunántúli mezővárosok XVI—XVII. századi fejlődéséről adott elő. Előadása érdemleges hozzájárulást jelent a magyar várostörténethez, szélesebb keretben fejtegetve azokat a megállapításait, amelyeket a magyar olvasó nem sokkal előbb ismerhetett meg.2

Az előadás a mezővárosok típusát, topográfiai sajátosságait (pl. védőfalak hiánya) éppúgy elemezte, mint a korabeli vallási (kálvinista, unitárius) áramlatok küzdelmeinek társadalmi vonatkozásait, az egyházkormányzat ós mezővárosi tanács összefüggéseit. Behatóan elemezte többek között Laskó szerepét. Az előadás kitért a tiszántúli és temesközi mezővárosok fejlődésére és balkáni-mediterrán gazdasági kapcsolataira (ilyen vidékekről jövő kereskedők útját jelezte a debreceni és temesvári Kandia-utca). Végül a dunántúli mezővárosok elszegényedésének, kulturális süllyedésének okait és folyamatát mutatta be. A hozzászóló H. Samsonowicz a magyarországi piacok és mezővárosok számának összefüggései felől tudakozódott. Bemutatásra került a külföldi útja miatt távollévő Edmund Cieélak professzornak a poroszországi nagy városok XV. századi privilégiumairól, mint a városi önkormányzat fejlődési szakaszáról készített előadása. Az előadás Gdansk, Torun, Elblífcg városokat, az 2 Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI — XVII. században. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71. - Series Historica 38. Bpest. 1986. 23*