Századok – 1967

Krónika - A közép-európai várostörténet kérdései a Lengyel–Magyar Történész Vegyesbizottság varsói ülésszakán (Székely György) 1464

1464 KRÓNIKA VI. A TÁRSULT NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS BIZOTTSÁGOK 1. Parasztmozgalmak és agrárproblémák a XVIII. századtól napjainkig (A társadalmi mozgalmak története bizottsága) 2. A munkaerő mobilizációja és Jelhasználása a második világháború időszakában (A második világháború története nemzetközi bizottsága) VII. TELJES ÜLÉSEK Megnyitó előadás: Lenin és a történelem (Szovjetunió) Záró ülés: A középkori orosz művészet és a Nyugat (Szovjetunió) A KÖZÉP-EURÓPAI VÁROSTÖRTÉNET KÉRDÉSEI A MAGYAR-LENGYEL TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG VARSÓI ÜLÉSSZAKÁN 1966 őszén ismét ülést tartott a Lengyel—Magyar Történész Vegyesbizottság. A tanácskozásra Varsóban került sor. Az október 17—21. között lefolyt ülésszakon magyar delegáció vett részt: Székely György egyetemi tanár (a magyar tagozat elnöke), Kovács Endre tudományos osztályvezető (bizottsági tag), Rúzsás Lajos tudományos főmunkatárs (meghívott előadó), Farkas Márton, a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának képviselője. Lengyel részről a bizottságot fogadta Tadeusz Manteuffel professzor, intézeti igazgató. A vegyesbizottság október 17-i tárgyalásán részt vett Stefan Kieniewicz professzor, intézeti igazgatóhelyettes (a lengyel tagozat elnöke), Janusz Tazbir docens, tudományos főmunkatárs (bizottsági tag), M. Wqsowicz levéltári igazgató ós M. Kozminski tudományos munkatárs. A vegyesbizottsági megbeszélés kiterjedt az elmúlt évad végzett munkájára, kölcsönös publikációira, a tudományos ülésszak végleges programjának megállapítására és az 1967. évi feladatok kijelölésére, továbbá szervezeti kérdésekre. Többek között örömmel nyugtázta a vegyesbizottság, hogy lengyel részről kiadtak egy, a teljes magyar történelmet feldolgozó munkát.1 A varsói ülésszakra a bizottság módszertani jelentőségű ós összehasonlító történeti kérdéskört választott, a megbeszélés tárgya a közép-európai városfejlődés problematikája volt a középkorban, jelesen a XII—XVII. században. Áz ülést a varsói Történettudományi Intézetben rendezték meg, október 18-án. A délelőtti ülésen Kieniewicz, a délutáni ülésen Székely professzor elnökölt. Az élénk vitában részt vettek Marian Malowist, Stanislaw Herbst, Aleksander Gieysztor, Henryk Samsonowicz, Rúzsás Lajos, Székely György. Az ülésen többek között jelen voltak még C. Robiúska professzornő ós WyczaAski tudományos főmunkatárs. Aleksander Gieysztor professzor, a nemzetközi várostörténeti bizottság alelnöke a. városi és községi szabadságlevelekről, a locatiós privilégium XIII. századi lengyelországi recepciója ós kiformálódása témaköréből adott elő. A XII. század óta kibontakozott közép-európai agrár- és városi átalakulás intézményi kifejeződéséről, azún. német jog (ius teutonicum) élő, vitatott problémájáról beszólt. Ugyanazon folyamat, szerkezeti megújulás két oldala a várospolitika és a falusi kolonizáció fejedelmi és kormányzati programja (melioratio et reformatio terre nostre). De hiba volna elhanyagolni a különféle társadalmi erők komplex játékát, amely a bennszülött és idegen alávetettek figyelemreméltó részvételével változtatta meg a germán, szláv ós magyar területek kópét. Az emberek közötti függés szálait új színvonalon erősítették meg. Az előadás a városi és falusi szabadságlevelek oklevéltani jellegzetességeit is fel kívánta tárni. Fejedelem, püspök, földesúr állította ki, polgárhoz vagy paraszthoz intézve a XIII. századi lengyelországi szabadságleveleket. A bevándorlás növekedése, az újrendszerű városok ós falvak számának gyarapodása már jobban feltárt, mint a szabadságlevelek keletkezése, a célzott érdekek és az oklevéltani aspektus. A szomszédos országok tapasztalatainak egybeesése és eltérése is segíthet ezt megvilágítani. A német jog XIII. századi alkalmazását Lengyelország szükségleteire, belefoglalását a városi és falusi szabadságlevelekbe megelőzte a pénzügyi és jogi exempciók terjedése, a korai önellátó monarchia béklyóinak levetése a XII. században és az újabb királyok jövedelemnövelő lépéseinek (pravae et novae 1 Waclaic Felczak: História Wçgier.