Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

1442 FOLYÓIRATSZEMLE 1442 téstörténetét ismerteti megkísérelvén rekonstruálni a Beethoven martonvásári tartózkodása idején fennálló kora romantikus jellegű parkot. — MOLNÁR VERA a sárospataki r. k. templom 1964—65. évi ásatásáról számol be: a helyreállítással kapcsolatban végzett ásatás tisztázta a kósőgót templom történetét és építési periódusait. A cikk megállapítja, hogy a templom a XVI—XVII. században beletartozott a város védelmi rendszerébe és katonai célokat is szolgált. Az ásatások során számos régi sírkő mellett egy hét méter átmérőjű különálló rotunda alapjai is napvilágra kerültek. — G. KRÁMER MÁRTA és TÓTH SÁNDOR a tihanyi apátsági templom ós kolostor 1965. évi felújítását ismertetve rámutatnak a középkori építés három feltehető periódusára; egy XI. századi palmettás kő a veszprémi székesegyház építéstörténetéhez szolgáltat érdekes (azt már második építési periódusában is XI. századinak sejttető) adatokat. A Műemlék-stop rovat Szentendre ós Visegrád vidékét mutatja be, — a Turisták figyelem! rovat az országos kék jelzés Nagymaros és Füzér közötti szakaszát ismerteti műemléki szempontból. XI. évf. (1967) 1. sz. — A szám teljes egészében a népi műemlékek problémáival foglalkozik, nagy számú, igen szép fényképfelvétellel. TÓTH JÁNOS A magyarországi népi műemléki kutatás és védelem és a szabadtéri néprajzi múzeumok c. cikke a kutatómunkának a történész számára is tanulságos eredményeiről számol be. — GALAMBOS FERENC—ROMÁN ANDRÁS a Balaton-környék műemlék jellegű építészeti együtteseit ismerteti a következő csoportosításban: összefüggő, zárt településrészek; összefüggő együttesként védendő pincesorok; kisebb falurészletek, utcaszakaszok, együttesek; érdekes települési vetületei különféle gazdálkodási módoknak és általuk meghatározott életformáknak. — GAZDA ANIKÓ Vas megye szlovének lakta településeinek települési ós építészeti sajátosságait ismerteti, kitérve a terület természeti adottságaira és a települések annak megfelelő elhelyezkedésére és növekedésére; az építészeti sajátságokra és a főbb lakóház-típusokra (egyvégbe épített hosszú ház, hajlított ház, kerített ház); végül a vidékre jellegzetes nyílt tüzelőberendezéseket ismerteti. A tanulmány igen jó összefoglaló leírása egy archaikus építészeti hagyományokat őrző települési rendnek és az életmódnak. — DÜMMERLING ÖDÖN a hollókői (Nógrád m.) népi építészeti rezervátumot ismerteti, — MENDEL FERENC a kiskunhalasi XIX. századi szélmalom most bevégzett műemléki rekonstrukcióját mutatja be, ismertetve a malom mechanizmusát ós azokat az erőfeszítéseket, melyeket egykori gazdái az 1930-as évekig üzemelt malom rentabilitása érdekében kifejtettek. — GILYÉN NÁNDOR a szatmári és beregi festett templombelsőkre hívja fel a figyelmet, rámutatva a földesúri és polgári ízlés megváltozásával a korábbi városi festőasztalos céhek felbomlására a XVIII. században és a mesterek szétszóródására a falvakban. A cikk szép fényképekkel mutatja be a táj legfontosabb, részben XVIII., részben XIX. század eleji festett templombelsőit. — WEINER MIHÁLYNÉ a falvakban található jórészt egyházi jellegű iparművészeti anyagnak az Iparművészeti Múzeum munkatársai által elvégzett felderítését ismerteti az eredmények összefoglalásával, s hangsúlyozza a daraboknak szerényebb kivitelük mellett is művészileg értékes voltát. — V. NÉPMŰVELÉSI ÉRTESÍTŐ VII. évf. (1966) 1. sz. — NÓVÁK JÓZSEF: A magyar népműveléstörténet kutatásának néhány kérdése. A tanulmány írója az első egyetemi népművelóstörténeti jegyzet szerzője. Jelen tanulmánya vitairat, amely a jegyzetet ért bírálatra reflektálva fejti ki álláspontját a népműveléstörténet kutatásának alapelveit illetően. Véleménye szerint a népművelés társadalmi mozgalom tudományos ismereteknek a néptömegek között való terjesztésére. Ilyen mozgalom létrejöttének társadalmi előfeltételei: kultúra-közvetítő tömegközlési eszközök (anyanyelvű műveltség, könyv), művelődésre fordítható szabadidő, a termelés által meghatározott társadalmi igény az uralkodó osztályok és a dolgozó osztályok részéről a művelődésre, a népművelést hordozó haladó ideológia jelenléte. A népművelés ezen előfeltételek alapján általában a kapitalizmus talaján jön létre. Magyarországon a polgári fejlődésért vívott harc során, a felvilágosodás korában alakul ki a népművelés. A tanulmány második részében a szerző közöl egy hipotetikus periodizációtervezetet a magyar népművelés történetének korszakolására, melyet a jegyzetét ért bírálat több tételének elfogadása alapján készített: I. Előzmények (1772-ig). II. A népművelési kezdeményezések kora: Bessenyei, Tessedik munkássága. III. Népművelő társadalmi egyesületek kiépülése (MTA, Magyar Gazdasági Egyesület). (1825 v. 1841 — 1890). IV. Az intézményes (intézményekkel bíró) népművelés kora 1890 — 1919 v. 1920. Az állam intézményes népművelő tevékenységének kezdete. V. A központosí-