Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYŐIRÁTSZEMLE 1439 és irományai alapján rajzol az 1830 —40-es évek oktatási helyzetéről hiteles képet MÓRA MAGDA: Népoktatás a reformkori Fejér megyében e. tanulmánya. A „nevelési kiküldöttség" jelentéseit bőven idézi. — A „Fejér megyei Olvasó Társaság"-ot a Madarász-testvérek indítványára 1840-ben alakították. Most előkerült a Társaság alapszabálya, katalógusa, néhány irata, s ezek alapján írja meg történetét KÖNCZÖL IMRE: Fejér megye reformkori könyvtára címmel. A szerző igyekszik a megalakulást, a funkcionálást beágyazni a korabeli politikai viszonyokba. — O. SOPRONI SZEMLE XXI. évf. (1967) 1. sz. — SZÉKELY LAJOS Sopron város mezőgazdaságának szocialista átalakulása címen a Soproni Állami Gazdaság, a Dózsa termelőszövetkezet és a Haladás szőlőtermelő szövetkezet történetét ismerteti. — CSATKAI ENDRE Karcsay Lajos festőművész (1860 — 1932) életútját rajzolja meg. — VERBÉNYI LÁSZLÓ A huszitizmus egyik fő támogatója Sopronban címmel Venczel cseh király özvegyének, Zsófiának, sógora, Zsigmond császár által 1426-ban Sopronba történt átköltöztetéséről ír; a királynő pártfogója volt Húsznak (különben gyóntatójának), sőt Husz halála után a konstanzi zsinat férjével együtt ellene is vádat emelt. Férje halála után Zsófiának huszita kapcsolatai miatt csakhamar vissza kellett vonulnia a kormányzástól, míg végül Zsigmond Sopronba telepítette át sógornőjét: a cikk szerint ezzel nyilván összefüggésben van az a körülmény, hogy a város környékén 1427-ben egyeseket már huszitizmussal gyanúsítanak. — CSATKAI ENDRE a soproni nyomdászok 1876 — 95 közötti, egyesület alapítási kísérleteiről számol be: a több eredménytelen kísérlet után 1895-ben végül engedélyezett nyomdászegyesületből nőtt ki a XX. század elejére a város munkásdalárdája. — FRIED GYÖRGY Juraj Palkovics soproni kapcsolatai címen a szlovák felvilágosodás nagy alakjának soproni diákéveit mutatja be, s az itt őt ért hatásokat, kiemelve Palkó vicsnak a felvilágosodott Kis Jánossal való meleg barátságát. A soproni evangélikus kollégiumból Palkovics jó emlékekkel távozhatott: Kis János álláshoz is segítette, s ő maga későbbi irodalmi működésében is figyelemmel kíséri Sopront. A cikk bemutatja szlovák nyelvű földrajzi kompendiumának soproni vonatkozásait és szlovák lapjának fontosabb soproni híreit. — CSATKAI ENDRE a soproni értelmiségi fiataloknak a 30-as évek elején, Gerezdes József gyógyszerész vezetése alatt, kötetlen formában kialakult, erősen baloldali irodalmi köréről emlékezik: a társaság végül egyik, kommunista elveiről ismert tagjának átmeneti letartóztatása után már 1933-ban feloszlott. — CSABA JÓZSEF a Soproni Fiatalok mozgalmáról emlékezik: ez már a népi írók mozgalmának hatására a 30-as évek végén kialakult, szintén kötetlen formájú társulás volt, erős németellenes hangsúllyal is. Ok hozták le Sopronba Móriczot, Németh Lászlót, Féját, Veres Pétert stb., akik itt nagy sikerű előadásokat tartottak. — IKVAI NÁNDOR az 1954-ben lebontott petőházi Csali csárdát írja le: érdekes és jellegzetes típusát a múlt század beszálló csárdáinak. — HÁZI JENŐ rövid cikke okleveles hivatkozásokkal kategorikusan megállapítja, hogy a középkori Ravó (Roj, Rov) vára a későbbi Zák (ma Burgenlandban Óggau) községgel volt határos. — BRANDT IMRE soproni vonatkozású szemészeti adatokat közöl a XIX. századból. — T. E. a soproni múzeumban a városi levéltár és magángyűjtők anyagából rendezett címertani kiállítást ismerteti. — V. TISZATÁJ XX. évf. (1966) 11. sz. — TÓTH BÉLA: Tudósítások a törökkori Szegedről címen közöl tanulmányt a város török uralom alóli felszabadulásának 280. évfordulója alkalmából. Szeged a török uralom alatt mint szandzsák-székhely, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi központ továbbra is megőrizte jelentőségét a Dél-Alföldön. A török uralom alatt fellendült a paplan-, a gombkötő-, a paszomántos-, de különösen a bőr- és a késesipar. Az élelmiszeriparból a legjelentősebb a malom- és a mészárosipar volt. A mészárosok mint kalauzok és küldöncök kiváltságos réteget képeztek. A mezőgazdaságban a gabonatermelés visszaesett a kertészet ós szőlőművelés mögött. Annál jelentősebb volt az állat-, a marha-, ló-, de elsősorban a juhtenyésztés. A híres szegedi halászságot a török uralom szótszórta a Tisza mentén. A XVI—XVII. században Szeged egyik központja volt a keleti és részben a nyugati közvetítő kereskedelemnek. A tanulmányíró kísérletet tesz a kereskedők, kereskedelmi cikkek, a pénz vásárló ereje meghatározására is. XXI. (1967) évf. 1. sz. — RÁcz JÁNOS: A forradalmi erők harca a munkásegység fenntartásáért és további erősítéséért címen a jobboldali szociáldemokratáknak az általuk 1947 januárjában kierőszakolt üzemi bizottsági választásokon elszenvedett kudarcát ismerteti. A január 5 — 14-e közt lezajlott részleges választások a jobboldali szociáldemokraták bizakodásával ellentétben nagyarányú kommunista előretörést eredményeztek. Emiatt az SzDP