Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYÓIRATSZEMLE 1437 beli magyar leíró statisztikai koncepciót elsajátította és annak eredményeire közírói munkásságában hivatkozott. A tanulmány új megállapítása — Széchenyinek a korabeli nyugati közgazdasági elméletekhez való viszonyáról —, hogy Széchenyi Malthust nem mint a népesedéselmélet atyját, hanem mint a klasszikus iskola elméleti közgazdaságtani rendszerének és a munkán alapuló értékelmélet kifej tőjót értékelte, Say-al ós Ricardoval egysorban. — H. J. TÁRSADALMI SZEMLE XXI. évf. (1966) 9. sz. — A folyóirat vezető helyen emlékezik meg Molnár Erikről (1894—1966), röviden áttekinti életútját, s kiemeli azt a „magasrendű elviséget", mely kutatásaiban, tudománypolitikai tevékenységében vezette. — MÓD ALADÁR: Történelemszemléletünk ideológiai kérdéseihez c. tanulmányában egyrészt Pach Zsigmond Pálnak a folyóirat előző számában megjelent tanulmányára, másrészt a Kossuth Klubban a kétkötetes „Magyarország történetó"-ről tartott vitán elhangzott véleményekre reflektált. Véleménye szerint az általa kifejtettek ós Pach Zsigmond Pál nézetei között bizonyos közeledés van az osztályharc és a függetlenségi küzdelmek viszonyának kérdésében. Tagadja, hogy az „egyoldalú szubjektív optimizmus" álláspontjára helyezkedett volna, vagy nem ismerné el a gazdasági viszonyok elsődlegességót a történelmi folyamatok meghatározottságában. Ezután a XVI—XVII. századi árutermelés értékelésének kérdésében vitatkozik Pach Zsigmond Pállal, aki — szerinte — csak a XVI. században tartja pozitívnak a nagybirtokos árutermelés szerepét, s így Bocskay, Bethlen, Zrínyi, Rákóczi progresszív szerepe érthetetlenné válik. Hibásnak tartja azt a felfogást, amely a nemzeti kérdés előtérbeállítását a munkásmozgalmon belül taktikai kérdésnek ítéli. Majd a tanulmány második felében Berend T. Ivánnak a Kossuth Klubban elhangzott felszólalásával ebben az értelemben vitatkozik. A forradalmi mozgalmak megítélésével kapcsolatban elmondja: szerinte történetírásunkban a hűvös objektivizmus, az ökonomizmus a veszély, amely a politikának „véletlenszerű jelentőséget" tulajdonít. A „tömegek" és a „vezetés" kérdésében pedig szerinte jobban kell hangsúlyozni az „élcsapat, a vezetés felelősségét". Végül Hanák Péterrel vitatkozva kiemelte a Révai ideológiájában található állandó elemeket, s röviden kitért „történelem és politika" viszonyának megítélésére, mondván: „a múltat nem önmagáért, hanem a jelen kérdései jobb megértéséért kutatjuk ..." 10. sz. — BEREND T. IVÁN: AZ optimizmus és a szubjektivizmus kérdése történelem-szemléletünkben címmel vitatkozik Mód Aladárnak a témával kapcsolatban korábban írt cikkeivel. Összegezi Mód Aladár álláspontját, majd leszögezi: „a marxizmus optimizmusát a történeti fejlődés objektív törvényszerűségeinek felismerése sugározza", s az, hogy megmutatjuk azokat a belső gazdasági, társadalmi tényezőket, a nemzetközi helyzet alakulását, melyek forradalmi mozgalmaink bukásához vezettek, még nem teszi pesszimistává történetszemléletünket. Véleménye szerint a politika és a történelem szempontjából mást és mást jelent a szubjektív tényező. „A politikában nem lehet lemondani a különböző lehetőségek realizálásáért folytatott harcról", míg a történelem „már a kifejlett tényekre, következményekre is figyelmet fordít". E két megközelítés keveredik Mód Aladár írásaiban. Végül a Horthy-korszak és a fasizmus példáján elemezte az objektív és a szubjektív tényezők elválaszthatóságát ill. összefüggését: Kelet és Délkelet-Európa fasizmusainak sajátosságai és közös vonásai az országok gazdasági, társadalmi viszonyaiban rejlő sajátosságokon vagy közös vonásokon nyugszanak. Ha a történelmi tények vizsgálatánál nem a gazdasági, hanem a politikai szféra kérdéseiből indulunk ki, akkor könnyen juthatunk önkényes hangsúlyeltolódásokra vagy adott törekvések egyoldalú kiemelésére. 12. sz. — A folyóirat beszámol az MSzMP KB Párttörténeti Intézete és a Pártfőiskola közös rendezésében megtartott ülésszakról Tudományos tanácskozás fejlődésünk tíz évének történetéről címmel ZSILÁK ANDRÁS tollából. (Az ülésszakról a Századok részletes ismertetést közöl az 1967. évi 1 — 2. számban.) — PÁNDI ILONA: Néhány gondolat az optimizmus és szubjektivizmus vitájához címmel vitatkozik Berend T. Iván cikkének azon részeivel, melyek a politikai ós a történelmi szempontok szétválasztását sürgették a szubjektív és objektív tényezők szerepének kérdésében. Idézi Marx és Engels egy-egy levelét a Párizsi Kommünnel kapcsolatosan, melyekben a történelmi véletlenek, a szubjektív tényezők fontosságát hangsúlyozzák. — PACH ZSIGMOND PÁL: A földesúri árutermelés értékeléséhez c. cikkében rámutat: alaptalanul állította Mód Aladár korábbi vitacikkében, hogy a földesúri árutermelés értékelésében változott volna álláspontja. Első és legutóbbi írásából vett idézetekkel bizonyítja korábbi ós mostani fejtegetései azonosságát. Ezzel