Századok – 1967

Korreferátumok - Elekes Lajos: Történeti ismeret és szocialista tudat 1216

1218 ELEKES LAJOS Felfogásunk szerint a világban megfigyelhető mindenfajta mozgás törvényszerű — tehát végső soron törvényszerű formulával is kifejezhető — viszonyulások része, függvénye, eredője. (Nem kívánjuk ezzel kétségbevonni a véletlen kategóriájának jogosultságát, ellenkezőleg, a magunk részéről is hangsúlyozni óhajtjuk annak esetenként igen nagy fontosságát. Jelenlegi okfejtésünk szempontjából azonban ezt a kérdéskört egyelőre mellőzhetőnek véljük.) A társadalomban, következőleg a történelemben a törvényszerűség emberi cselekvésekben, azok bonyolult és többszörös kölcsönhatása révén, mintegy azok összegeződése, eredője gyanánt, tendenciálisan érvényesül. A társadalmi törvényszerűségnek ez az értelmezése, amelyet a marxizmus—leninizmus klasszikusai több alkalommal megvilágítottak és nem egy oldalról — gyakran idézett, hihetőleg jól ismert helyeken —részletezőbben is megmagyaráztak, csak a következetesen dialektikus és a következetesen materialista gondolkodás számára érthető. A társadalomban, történelemben megfigyelhető törvényszerűségek a mozgás rendkívüli összetettsége és bonyolultsága folytán érvényesülnek tendenciálisan. Ez az esetek legtöbbjében azt jelenti, hogy az összefüggések elmosódottan, kusza tömkelegként mutatkoznak a kutató előtt, hogy fő vonalaikat — ideértve az uralkodóvá váló tendenciát is, kivált annak kezdeti szakaszát és csíraformáit — nehéz pontosan kitapogatni. Az, hogy a törvényszerűség a társadalom életében, a történelemben tendenciálisan érvényesül, nem azt jelenti (mint sokan vélik), hogy csak közelítő valószínűséggel érvényesülne vagy csak közelítő valószínűség hitelével lehetne ábrázolni. A törvényszerűség — törvény nemcsak a természet, hanem a társadalom fejlődésében is. Csakhogy a társadalmi mozgás bonyolult valóságában számtalan egymást érintő, keresztező, kölcsönösen erősítő vagy gyengítő más tendencia mellett, esetleg azok rovására, azok leküzdése útján érvényesül, nem egyszer olyan területeken, amelyeken a véletlenek, a véletlenszerű jelenségek tömeges jelentkezését is törvényszerűnek kell minősíteni. Mindez együtt azt jelenti, hogy a társadalmi-történelmi törvényszerűség sokkal bonyolultabb körülmények közt keletkezik és érvényesül, mint a valóság bármely más területére jellemző bármily bonyolult törvényszerűség. Következésképpen hiteles, szabatos megállapításához sokkal több tényezőt kell pontosan számításba venni, mint az anyagmozgás bármely más területén. Az eredmény a legpontosabb mérés esetén sem olyan biztos, mint valamely óramű vagy egy kémiai folyamat matematikai eszközökkel rögzített képlete. Nem csupán a felmérés optimális esetben is fogyatékos, mert nem mindenre (esetleg nem is minden fontos összefüggésre) kiterjedő - - jelenlegi eszközeinkkel ki sem terjeszthető — volta miatt, hanem elsősorban azért, mert a mozgás bonyolultsága következtében a fejlődés irányát, tendenciáját, jellegét és eredményét meg lehet ugyan állapítani (ugyancsak a felmérés optimális eredményességéről szólva), de már pontos vonalát, kibontakozásának ütemét, kifejletének konkrét módját és idejét csak megközelítően lehet jelezni. A törvényszerű lényegi összefüggések meghatározása a tudomány minden területén igen nagy tényanyag mozgósítását, igen kiterjedt jelenségtömeg ismeretét és sokoldalú, beható elemzését követeli. A történelemben, tekintve a társadalmi mozgás különleges bonyolultságát, ez az általános követelmény fokozottan érvényes. A tények alapos ismeretét, beható elemzését említik olykor a „teljes" tárgyismeret, „teljes" adatbázis stb. elnevezéseken, mindezekkel az ismeret teljességének elvileg jogos igényét juttatván kifejezésre.