Századok – 1967

Korreferátumok - Nagy László: Hadtörténetírásunk fejlődése a felszabadulás óta 1212

1214 NAGY LÁSZLÓ Benczédi László, Borús József, Liptai Ervin, Sztana Béla, Tóth Gyula és mások — de alapvetően azok szorgalmas kutatómunkája nyomán jöttek létre, akik jelenleg is a Hadtörténelmi Intézetben vagy a Zrínyi Katonai Akadémia hadművészettörténeti tanszékén dolgoznak. A felszabadulás utáni hadtörténelmi munkák megjelenése jórészt nagyobb történelmi évfordulókhoz kapcsolódott. így az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc százéves, a Rákóczi-szabadságharc kétszázötven éves, a Bocskai-szabadságharc háromszázötven éves, a Magyar Tanácsköztársaság harcainak negyvenéves, felszabadulásunk tíz-, majd húszéves és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenéves évfordulóinak megünnepléséhez. Ez a körülmény az első időkben azt eredményezte, hogy a sokszor rövid határidő a forráskutatást szűkítette, a megemlékezés ünnepélyessége pedig nem egy alkalommal háttérbe szorította a nemzeti önismeret elmélyítéséhez szükséges kritikai szempontok maradéktalan érvényesítését. A kampányszerűségből fakadó időhiány az utolsó tíz évben már egyre kevésbé befolyásolta munkásságunkat, annál inkább erőink mennyiségi elégtelensége. Emiatt ma sem tudunk a magyar hadtörténelem minden periódusával foglalkozni, hanem szelektálni kell fontossági sorrendben, előtérbe állítva a legújabbkori témákat. Már csak ezért is nagy szükség lenne arra, hogy minél több történész foglalkozzék hadtörténelmi vonatkozású témákkal is. E rövid hozzászólás keretében nincs mód a megjelent hadtörténelmi munkák részletes ismertetésére, elemzésére. Csupán hivatkozni lehet néhány átfogó műre és azokra a témákra, amelyekről nagyobb, s új kutatási eredményeket tartalmazó művek születtek. Több kötetes összefoglaló jellegű munkák készültek „Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához" valamint „Az egyetemes és a magyar hadművészet története" címmel. Előbbi az intézet kollektívájának első szárnypróbálgatása volt, utóbbi azonban már jelentős új kutatási eredmények és részlettanulmányok alapján készült. Eredményeink között kell megemlíteni a „Kossuth Emlékkönyv" katonai vonatkozású tanulmányait, továbbá az 1849 eleji katonai problémákkal foglalkozó disszertációt, a Bem Józsefről, a Béri Balogh Ádámról írt biográfiákat, a Magyar Vörös Hadsereg harcait feldolgozó nagy monográfiát, a 2. Magyar Hadsereg pusztulásáról valamint a magyar partizánok harcáról szóló dokumentumköteteket, a Horthyhadsereg szervezetével foglalkozó kiadványt, a Magyarország felszabadításáról írt műveket, a spanyol polgárháború történetét feldolgozó kiadványokat, a kuruc hadsereg belső életét feltáró dokumentumkötetet, a magyar internacionalisták harcaival foglalkozó kiadványokat, a Zrínyi Miklós és koráról, valamint a Bocskai-szabadságharcról készített műveket, továbbá olyan katonai elméleti munkákat, mint pl. a Horthy-rendszer katonai ideológiáját elemző kötetet, vagy a fegyverek szerepével, továbbá a hadsereg anyagi ellátásának problémáival foglalkozó hadtudományi munkákat, fegyvernemtörténeti feldolgozásokat vagy a szinte jelenig nyúló hadtörténelmi munkákat a Magyar Néphadsereg történetéről. A másfélszáz nagyobb tanulmány zömében a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum 1954 óta rendszeresen megjelenő folyóiratában, a „Hadtörténelmi Közlemények"-ben látott napvilágot. Ezek az írások a korai középkortól napjainkig számos eseménytörténeti és elméleti témakört — többségében legújabbkori témákat — dolgoztak fel. Számos tanulmány foglalkozott a török- és a Habsburg-ellenes harcok történetével, vagy a középkori stratégia