Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940. ÉVI BÄNTÄSZSZTRÄJ К 113 osztállyal, 1 műszaki századdal, 2 munkaszolgálatos századdal, valamint 4 kis-és könnyű harckocsiszázaddal rendelték ki. Intézkedés történt a pécsi szénbányák biztosítására is. Ide all. gyalogdandár parancsnokságot irányították 1 gyalogezred, 1 hegyi zászlóalj, 1 huszárosztály és 2 üteg harci erőkkel.88 További katonai erők mozgósítását megakadályozta az a körülmény, hogy a karhatalmi utasítás szerint csak olyan alakulatokat lehetett karhatalmi célokra felhasználni, amelyeknek sorozási területe nem esett egybe a karhatalmi felhasználás körzetével. Jelentős katonai erők voltak még ezenkívül Erdély északi felében, amelyeknek visszavezénylésére még nem történtek meg az intézkedések. A honvédelmi miniszter utasította a központi szállításvezetőséget, hogy a katonai szállítások soronkívüli lebonyolításával biztosítsa a riasztott alakulatok 16-án hajnalra a bányavidékekre történő elszállítását. Október 14-én az esti órákban rendkívüli minisztertanács tárgyalta meg a sztrájkhelyzetet. Itt olyan értelmű határozat született, mely szerint a munkabeszüntetés elsősorban politikai izgatás eredménye, a bérharc csak külső ürügy. E határozat elfogadásában közrejátszott Horthy levelén kívül az a körülmény is, hogy a beérkezett jelentések szerint Dorogon vasárnap a nyilaspárt helyiségében mondották ki a sztrájkot/ Tatabányán és Pécsett nyilas pártegyenruhába öltözött egyének adták át az ultimátumszerű memorandumokat. Ugyanekkor a minisztertanács a belügyminiszter és az iparügyi miniszter felszólalása alapján határozatot hozott arról is, hogy ha a bányászok visszatérnek majd munkahelyükre, akkor lehet tárgyalásokat kezdeni jogos követeléseik teljesítéséről.8 9 A minisztertanácsi határozat hangsúlyozta, hogy a bányászsztrájk politikai erőpróba, s ezért minden eszközt fel kell használni annak letörésére. A határozatnak megfelelően október 15-én a honvédelmi miniszter a belső rend fenntartása céljából elrendelte az összes karhatalmi erők készenlétbe helyezését és intézkedéseket tett Budapest fokozottabb katonai megerősítésére. Az 1. gépkocsizó dandárt Erdélyből gyorsított menetben, Szegedről egy kerékpáros zászlóaljat és Ceglédről egy huszárosztályt Budapestre vezényeltek.90 Ugyanezen napon Bartha honvédelmi miniszter fenyegető hangú felhívást intézett a sztrájkoló munkásokhoz: „Figyelmeztetés ! Országunk súlyos helyzetére tekintettel, újólag felhívom a honvédelmi munkára igénybevettek figyelmét, hogy aki a kifüggesztett Üzemi Hirdetményben elrendelt honvédelmi munkával kapcsolatos bármely bűncselekményt követ el s így különösen aki a honvédelmi munkát megtagadja, aki beosztását, munkahelyét önkényesen elhagyja vagy onnan önkényesen távol marad, vagy aki ilyenre felbújt, az ellen a katonai bűnvádi eljárást azonnal megindíttatom és ellene a törvény szigorát a legkíméletlenebbül alkalmaztatom."91 A szigorú felhívás hátterében a kormányra nézve újabb kellemetlen jelentések állottak. A tatabányai üzemi parancsnok jelentette, hogy a bánhidai erőmű részére osak négy napi szénkészlet áll rendelkezésre, s a továbbiakban csak akkor tudja biztosítani az erőmű további munkáját, ha segítséget kap a szállítószalag üzemének fenntartásában és az ebszőnyi bányában termelt 88 H IL HM Ein. la. 59.316/1940. 89 HIL VKF Ein 1. 4.934/1940 és 4.961/1940. 90 HIL VKF Ein. 1. 5.366/1940. 91 A honvédelmi miniszter felhívásának teljes szövegét közli: A bányászok élete a Horthy-rendszerben. 274. 1. 8 Századok 1967/1—2
