Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SZÁZ ÉVE 1157-De ezen az újabb és legújabb korszakon belül is azokat a kérdéseket kívánták elsőbbségben részesíteni, amelyeket a korábbi, inkább politikai •érdeklődésű történetírás elhanyagolt, amelyekre már — miként láttuk — Horváth Mihály is ráirányította — de nem elég sikerrel — történészeink figyelmét. A társadalom, a gazdaság, a közigazgatás, a művészet történetét jelölték meg mint a történettudomány elsősorban művelésre szoruló területeit. Történelmünk ,,hézag"-ainak kitöltése újra napirendre került. A Fontes azonban -—• mint arról még szó lesz — a valóságban Széchenyi írásainak és a nemzetiségi kérdés forrásanyagának publikálásával (a kötetek zöme ezt adta) inkább a „konzervatív reform" politikáját és a kultúrfölény, a magyar szupremácia történettudományi igazolását szolgálta. Ilyen elgondolások alapján, ezzel a célkitűzéssel indult meg társulatunk nagyszabású vállalkozása, Magyarország újabbkori történetének forrásai című kiadványsorozata, a közismert Fontes. A nagy vállalkozás tervezetét részletesen kidolgozták. Hangsúlyozták a tervszerűséget. „A legnagyobb súlyt fogjuk helyezni arra -— mondotta Klebelsberg —, hogy a kötetek ne ötletszerűen jelenjenek meg aszerint, amint egyik vagy másik kutató épen anyagot ajánl fel közzétételre, hanem előre akarjuk megállapítani az egész sorozatos vállalat tervét és az egyes tárgykörök fontossága szerint a művek megjelenésének sorrendjét."77 A Fontes megtervezésével egyidőben egy másik nagyszabásúnak elgondolt forrásközlő sorozat terve is felmerült, Károlyi Árpád indítványára. Eredetileg Diplomáciai források Magyarország újkori történelméhez címen akarták e sorozatban a Habsburgok konstantinápolyi, továbbá Velence konstantinápolyi és bécsi követeinek a jelentéseit kiadni Magyarország török korszakából. Az elgondolás azután bővült, a követ jelentéseken kívül más forrásokra és kiterjedt.78 Ténylegesen Magyarország törökkori történetének forrásai lett a sorozat címe. Mindkét sorozatnak kidolgozták a részletes szabályzatát. Külön szabályozták a társulat bécsi történelmi kutatásait és részletes utasítást adtak ki az újkori történeti források kiadására.7 9 A két sorozat közül csak az első, a Fontes bizonyult életképesnek, ha később engedtek is a tervszerűségből. A másodiknak, a törökkori történeti forrásoknak csak egyetlen kötete jelent meg, az sem követjelentéseket tartalmazott. Társulatunk folytatta és befejezte két nagy forrásközlő sorozatát, amelyeket még történetének előző periódusában kezdett: megjelentette a Zichyokmánytár 12. és Teleki Mihály levelezésének 8. kötetét. Más forráskiadványa történetének második periódusában nem jelent meg. A forráskiadványok mellett feldolgozások közzétételét is feladatának tekintette társulatunk, de kétségtelen, hogy ezen a területen messze elmaradt a forráspublikálásban elért eredményei mögött. Történetének előző periódusában a Magyar Történeti Életrajzok sorozatában jelentette meg a legtöbb és legjelentősebb feldolgozást. Ez a sorozat a világháború után megszakadt. Folytatását — módosított programmal — tervbevették ugyan, de nem került reá sor.8 0 * 77 Századok, 1918. 225—230. 1. 78 Századok, 1918. 225—230. 1., 1919—20. 332. 1. 79 Századok, 1919—20. 80 Századok, 1921—22. 623. 1.
