Századok – 1967
Tanulmányok - Halász Sándor: Adatok a szovjet–magyar kapcsolatok történetéhez 1917–1919 989
A SZOVJET—M AGY AB, KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 1917—1919 1005 hónapja harcolnak és egészen kiváló harcosokká váltak. Rajtuk kívül azokból a színmagyar volt hadifoglyokból, akik jelenleg úton vannak hazafelé, szintén reméljük 3—4000 fő mozgósítását. Kijevben lehetne őket összpontosítani és az első időszakban társadalmi munkára felhasználni őket fegyelmezés (értsd: gyakorlatozás és kiképzés, — H.S.) érdekében, majd frontövezeti alakulatokat lehetne belőlük alakítani. Ezeken az erőkön kívül természetesen szükséges a lehetőségek szerint mennél több erősítést gyűjteni. Amikor minden készen lesz, személyesen, a hadosztállyal együtt szándékozom Kámenyeck-Podolszk-ba menni és a hadosztállyal együtt Bukovinán keresztül áttörni. E terv valóraváltásához az Ön és az ukrajnai szovjet kormány legnagyobb segítségnyújtására van szükség." Az eredeti táviratra Rakovszkij következő tömör megjegyzése került: „Egyetértek."4 9 Ez a terv Szamuely Tibor Moszkvában és Kijevben tartott tárgyalásai során — melyek fő kérdése a Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére irányuló elképzelések és tervek egybehangolása volt — ugyancsak fontos szerepet játszott. Az idézett dokumentumból is érzékelhető, hogy a Magyar Tanácsköztársaságnak Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna Népbiztosok Tanácsai mellé ) akkreditált politikai külképviselete fontos szerepet töltött be a Tanácsköztársaságok közötti sokoldalú együttműködés megvalósításában. A katonai együttműködés egyik fő célkitűzése az volt, hogy a területi érintkezés révén hatékony, sokoldalú együttműködés előfeltételeit teremtsék meg vagy legalábbis a a Kárpátokon keresztül történő áttörés révén hatékony segítséget nyújtsanak a Magyar Tanácsköztársaságnak. Ez a fő célkitűzés a katonai és stratégiai helyzetben bekövetkezett kedvezőtlen változások ellenére is a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának egész időszakában az állandó figyelem, a konkrét politikai és katonai szervezőmunka , kiemelt, fontos kérdése volt. Ennek bizonyítására csak két dokumentumra hivatkozunk. Rudnyánszky Endre 1919. július 15-én kelt újabb feljegyzésében » Szovjet-Ukrajna Népbiztosok Tanácsa elnökéhez, H. Rakovszkijhoz a Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére Szamuely Tibor ottlétekor kidolgozott tervek megvalósításával foglalkozik. A feljegyzés egyrészt sürgette a tervek megvalósítását, másrészt — a változott helyzetnek megfelelően — újabb javaslatokat tett.50 N. Podvojszkijnak, Szovjet-Ukrajna hadügyi népbiztosának 1919. július 3-án kelt feljegyzése H. Rakovszkijhoz, ugyaiiesak a Magyar Tanácsköztársasággal létesítendő területi érintkezés megvalósításának bel- és külpolitikai, gazdasági és katonai stratégiai jelentőségét méltatta, mind a Magyar Tanácsköztársaság helyzetének megszilárdítása, mind Szovjet-Ukrajna helyzetének megerősítése terén.5 1 Jelen tanulmány csak néhány újabb adalék kiemelésére vállalkozhatott, amelyek következtetni engednek az 50 évvel ezelőtt született Októberi Forradalom országa és a nyomdokaiba lépő Magyar Tanácsköztársaság közötti sokoldalú együttműködés előzményeire, elveire, gyakorlatára és közvetlenségére. 43 CGAOR U. Sz. Sz. R. f. 2. op. 1. ed. hr. 304, 1. 36—41. 50 CGAOR U. Sz. Sz. R. f. 2. op. 1. ed. hr. 105, 1. 69-71. " CGAOR Sz. Sz. Sz. R. f. 1235, op. 93. ed. hr. 579. 1. 34-36.
