Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947
948 TILKOVSZKY LÓRÁNT készítés stádiumában levő társulat által is már kitűzött pályatételre beérkezett dolgozatról.4 Eddigi ismereteinkhez képest már az is újdonság, hogy az alapszabálytervezet kidolgozását elrendelő, s azt egy választmányra bízó 1845. május 9-i tanácskozás után — melynek jegyzőkönyve sajnos nem ismeretes — még három alkalommal (május 30-án, 31-én és június 18-án) összejöttek a társulat megalakításának szorgalmazói, hogy pontról-pontra megvitassák a száz példányban kinyomatott és az érdekeiteknek előzetes tanulmányozásra megküldött alapszabálytervezetet, s meglepetés az is, hogy a tényleges megalakulásig el sem jutott társulat már pályatételt tűzött ki és pályamunkát bíráltatott el. A jegyzőkönyv — minden szűkszavúsága ellenére is — újabb fontos adalékokat szolgáltat az alapszabálytervezet bevezetőjében is már jelzett problémákhoz, s a tervezet egyes pontjain végrehajtott módosítások is lehetőséget nyújtanak néhány következtetés levonására. Á jegyzőkönyv legnagyobb értéke azonban az, hogy névszerint megörökítette az egyes ülések résztvevőit ! A május 30-i ülésnek 19, a következőnapinak 16 résztvevője volt; június 18-án már csak 9-en voltak jelen,5 s közülük is ketten sértődötten kivonultak hamarosan a tanácskozásból. A jelenléti szám júniusi nagymérvű megfogyatkozása már magában véve is az alapítás ügyének kátyúba kerülésére utal. összesen 22 személy neve szerepel az alapszabálytervezet megvitatásával foglalkozó három ülés jelenlevőiként; közülük 7-en részt vettek mindhárom ülésen (Kiss Ferenc, Kiss Károly, Luczenbacher János, Vargay Károly, Vállas Antal, Walther László, Wargha István); 8-an csak a május végi két ülésen voltak jelen (Bártfay László, Császár Ferenc, Fényes Elek, Jerney János, Kovacsóczy Mihály, Kubinyi Ágoston, Rosthy Zsigmond, Zsoldos Ignác), 7-en pedig csak egy alkalommal vettek részt (május 30-án: Balogh Pál, Haeufler József, Körmöczy Imre, Nendtvich Károly; május 31-én Sztrókay Antal; június 18-án Csanády Ferenc, Kossalkó János). Az alapítási kísérletben résztvevők kétharmada tagja volt az akkoriban inkább Magyar Tudós Társaság néven emlegetett Magyar Tudományos Akadémiának (Balogh, Bártfay, Császár, Fényes, Jerney, Kiss Ferenc, Kiss Károly, Kubinyi, Luczenbacher, Nendtvich, Sztrókay, Vállas, Walther, Wargha, Zsoldos). Egyesek a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületében, illetve a Magyar Természettudományi Társulatban kifejtett tevékenységükről (Balogh, Kubinyi, Luczenbacher, Nendtvich), mások az Iparegyesületben vagy a Magyar Gazdasági Egyesületben folytatott munkájukról voltak ismeretesek (Csanády, Fényes, Vál аз, Wargha). Mint az alapszabálytervezet jól tükrözi, a társulat alapításáról tanács-4 A kézírás azonossága alapján feltehetőleg a jegyzőkönyveket vezető Luczenbacher Jánostól származó véleményezés a jeligés pályamű előttünk ismeretlen szerzőjének felületességét az Anonymus-kérdésben oly gyakran tapasztalható korabeli nemzeti elfogultságtól mentes ítélettel állapítja meg: „Tekintetes Társaság ! Micsoda hitelessége van Béla nevetlen jegyzőjének a görög írókra nézve, mellyek bizonyos tévedései, miben vádoltatik helytelenül ? E három részből álló kérdésre beküldött „Vexa tantum natura" jehnondatú felelet mindenek előtt a bársony palotában született Constantin görög császár hitelességét igyekszik lerontani, és Anonymust magából merített belső erősségeivel védeni; felelő az egész Anonymusban csak egyetlenegy tévedést talált, de annál több vádolóira akadt. Az egész felelet futólag kiállított 16 lapra terjedő dolgozat, melly közel sem jár a kérdés megfejtéséhez, és azt sem jutalomra sem kiadásra nem ajánlhatom." 6 A jegyzőkönyv — az elnököt is beleértve — csupán 8 nevet sorol fel; a jegyzőkönyvet vezető Luczenbacher ezúttal a maga nevét nyilván elmulasztotta a jelenlevők névsorába iktatni.
