Századok – 1966

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Balogh Sándorné: A Szovjetunió története szovjet korszakának kérdései a Voproszi Isztorii hasábjain 939

946 BALOGH SÁNDORNÉ: A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETE amikor a szovjet nép hozzáfogott a népgazdaság fejlesztésére irányuló hétéves terv megvalósításához. Ez új fejlődési szakasznak megfelelő szovjet külpolitika elméleti és gyakorlati kérdései sokoldalú kifejtést nyertek az SzKP XXII. kongresszusa által elfogadott határozatokban és az új programban. A továbbiak során a szerző részletesen foglalkozik az 1953 — 1963 közötti külpolitika egyes, főbb eredményeivel. A szovjet ipar és munkásosztály történetének kérdéseivel foglalkoznak: Sz. Gersberg „A szovjet munkásosztály sikerei a munka frontján a nagy évtizedben'' (1953 —1963), (1964/6 sz.), V. Drobizsev „Az ipar szocialista társadalmasítása a Szovjetunióban" (1964/6. sz.), V. Lelcsuk, „A vegyipar és a népgazdaság fejlődése a Szovjetunióban" (1964/8. sz.), M. Itkin, V. Szelicky, I. Gsernomaz „A munkásellenőrzés szovjet historiográfiája" (1964/11. sz.). A legutolsó cikk, valamint V. Drobizsev írása a Szovjetunió gazdasági életében a szocialista átszervezések első akcióját jelentő — a termelés és az elosztás felett gyakorolt — munkásellenőrzés történetének egyes kérdéseivel foglalkozik. Sz. Gersberg cikke néhány érdekes statisztikai adatot közöl a Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak számának alakulásáról 1953 —1963 között. így pl. 1952-ben 42,2 millió volt a munkások és alkalmazottak száma, 1962-ben pedig 68,3 millió fő. A munkásosztály sorainak megnövekedése döntő befolyást gyakorolt a szovjet társadalom osztályszerkezetének változására is. 1962-ben a Szovjetunió össznépességén belül a munkások, alkalmazottak, valamint nem dolgozó családtagjaik aránya elérte a 73,6%-ot, szemben az 1913-beli 17%-kal s az 1928-beli 17,6%-kal. A szerző utal a munkásosztály soraiban végbement jelentős minőségi változásokra is. A műszaki fejlődés s a kulturális forradalom új eredményei következtében számottevően emelkedett a munkások kulturális és műszaki színvonala. így pl. 1963 elején a munkások 42%-a rendelkezett közép-, főiskolai vagy befejezetlen főiskolai végzettséggel. A folyóirat hasábjain találkozhatunk a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó cikkekkel is. Ide sorolhatók N. Manszvetov írásai: „A nemzetek közeledése és a szovjet népek internacionalista közösségének kialakulása" (1964. 5. sz.) és V. Krulalevics írása: „A Bjelorussz SzSzK megalakulásának történetéhez" (1964/7. sz.). A szovjet korszak történetéről szóló cikkeket áttekintve megállapítható, hogy azok zömükben nagy érdeklődésre tarthatnak számot, új anyagokra épülnek, és olyan problémákat tárnak fel, amelyek eddig még egyáltalán nem vagy csak kevéssé lettek megvilágítva a történeti irodalomban.