Századok – 1966

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Wittman Tibor: A történeti kutatás a Vietnami Demokratikus Köztársaságban (1953–1963) 936

A TÖRTÉNETI KUTATÁS A VDK-BAN 937 {Truong-Chinh, Tran Huy Lieu stb.) nem tisztázhatták végső érvénnyel az egyes bonyolultabb kérdéseket, amelyeket a forradalom és ellenállás története felvetett. Olyan kérdés is, mint pl. a vietnami munkásosztály keletkezése, ma még nem tekinthető lezártnak, egyesek a XX. század elejére, mások a 20-as évek közepére datálják. Az Augusztusi Forradalomról indított újabb viták tisztázták a forradalmi átalakulás fegyveres jellegét, de az osztályok szövetségének, a Nemzeti Frontnak a problémái ma még csak vitára előkészített állapotban vannak. Ami a periodizációt illeti, eldöntöttnek tartható, hogy a vietnami történet újkori szakaszát a francia gyarmatosítástól, a legújabbkorit vagy korabelit pedig az 1945-ös forradalomtól számítják. Előkészületben van az ellenállás történetének szintézise és vitacikkek jelentek meg az ellenállás szakaszainak felosztásáról is. Résztanulmányok jelentek meg az ellenállás egyes tartományokban lejátszódó eseményeiről, a kutatásokat kiterjesztették Dél-Vietnamra is. Külön foglalkoztak a francia és amerikai imperialisták , célkitűzéseivel a Dien Bien Phunál lezajlott történelmi hadműveletekben. Külön kutató kollektíva foglalkozik a Dél-Vietnamban folyó függetlenségi háború kérdéseivel. Az 1960 novemberi államcsínyről Ngo Dinh Diem diktatúrájáról, a dél-vietnami katolikus egyház szerepéről, az ottani komprádor burzsoáziáról, a buddhizmusnak az ellenállásban való részvételéről, az 1963 januári puccsról és más kérdésekről írtak cikkeket, 1963-ban egy 9 esztendőre visszanyúló áttekintést adtak az amerikaiak dél-vietnami „zsákutcájáról". Az agrárkérdésnek is nagy figyelmet szenteltek az észak-vietnami történészek, de az ismertetésből kivehetően nagyobb monográfiák még nem koronázták a kutatók munkáját, és különösen kevés a mezőgazdaság fejlődésével foglalkozó gazdaságtörténeti vizsgálódás. A gazdaságtörténet terén nem kevés a pótolnivaló. A régi és középkori Vietnam néhány kérdése immár a magyar közönség előtt is ismert (vö. cikkünket a Századok 1963. 2. számában). Az elmúlt évtized archeológiai kutatásai jelentős mértékben kiszélesítették a vietnami ősközösség korszakára vonatkozó ismereteinket. A feudális korszak átfogó problémái közül a vietnami nemzet kialakulása kapott vitafórumot, de sem ezt, sem a kapitalizmus csíráiról folytatott vitát nem lehet végérvényesen befejezettnek tekinteni. A vietnami medievisták megkülönböztetett figyelmet fordítanak feudális múltjuk haladó vagy ellentmondásos személyiségeinek, és különösen az évfordulókat használják fel az új értékelés alapjainak lerakására. Segíti a történészek munkáját az 1957 — 1960 között kiadott 5 kötet is a vietnami irodalom történetéről. 1959-ben a Történeti Intézetben létrejött a néprajzi szekció. Szorgalmas gyűjtés és több hasznos cikk jelzi a megindult néprajzi kutatások eredményességét, ennek ellenére a kutatók nincsenek megelégedve munkájukkal, nem sikerült kellő tudományos kritériumok alapján megkülönböztetni egymástól egyes nemzetiségeket és magát a fő népet, a vieteket sem tették tüzetesebb vizsgálatok tárgyává, főként a felszabadulás után végbement változásokat nem regisztrálták kielégítően. Az 1960-ban megalakított egyetemes történeti szekció még kevés eredményt tud felmutatni. Egyes fontos jelenkori problémákról szóló cikkeken kívül az Intézet most fejezte be Laosz és Kambodzsa történetének összefoglalását. 1962 óta megindultak a szervezett helytörténeti kutatások is, az akkor szervezett beindító konferencián 27 referátum jiangzott el. Az Intézet szoros