Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRBDY-KORMÄNY MEUALAKULÄSÄRÖL 83 egy nyila« kísérlet a hatalom átvételére, Horthy nemcsak a saját, hanem a tőkés-földbirtokos körök nevében is követelte, hogy „el a kézzel a hadsereg közeléből".9 1 Nyilvánvaló volt, hogy a kormányzó már nem bízik a Darányi-kor -mányban és nem hajlandó beleegyezni abba sem, hogy a nyilasok betelepüljenek a rendszer sáncai mögé. Egy audiencia alkalmával Horthy értésére adta a kormányfőnek, hogy nincs vele megelégedve, mert a szélsőjobboldal ellen nem lép fel kellő eréllyel. Darányi erre közölte, „hogy megértette a célzást és nem kíván tovább miniszterelnök maradni".9 2 Az április 3-i rádióbeszéddel lényegében kezdetét vette a Darányikormány válságának időszaka, amely meglehetősen sokáig, pontosan 40 napig tartott. A hosszas agonizálás oka az volt, hogy meglehetősen nehéz feladatnak bizonyult olyan összetételű új kabinetet kreálni, amely a bonyolult körülmények között a fontosabb bel- és külpolitikai szempontoknak megfelelt. A kormánybuktatási akció irányítója Bethlen István volt. Az exminiszterelnök már korábban is kifejezte azon véleményét, hogy a kormánynak távoznia kell.9 3 Most a cselekvés útjára lépett. Május elején Ernst Sándor és Eckhardt Tibor társaságában felkereste Darányit és felelősségre vonta a kialakult helyzetért. Darányi azzal védekezett, hogy ő már maximális energiájának csak 75%-ával rendelkezik, mert ereje felőrlődött. A hó első vasárnapján Horthy Bethlennél ebédelt, akivel bizalmas kapcsolata időközben már helyreállott, s úgy nyilatkozott róla, hogy őt azért érdemes néha meghallgatni.94 A kormány sorsa véglegesen megpecsételődött, s minthogy Bethlen megfelelő utódot is ajánlott, Kozma már május 6-án bejegyezhette a naplójába: „Darányi megy, Imrédy jön — a középszerű tehetetlenség kormányának vége."95 Darányi eltávolítása már elhatározott dolog volt akkor, amikor fellépett ellene a felsőház egy jelentős erőt képviselő csoportja is. A nyilvánosság előtt a „lázadást" Jankovich Béla vezette, de minden jel arra mutat, hogy ösztönzője és szervezője gróf Károlyi Gyula volt, aki már április elején élesen támadta a kormányt a földreformpropagandával szemben tanúsított .tehetetlensége miatt.9 6 A felsőházban, ahol már régóta elégedetlenség uralkodott a kormányzat erőtlensége miatt, lelkes támogatásra talált a Darányi megbuktatására irányuló akció gondolata, s május 9-én 60 tag politikai vacsorán vett részt a Britanniában, amelyen egy bizalmatlansági határozatot akartak elfogadtatni a kormány ellen. Azonban a beavatottak, akik már tudták, hogy a miniszterelnök megbukott, mindent elkövettek az akció meghiúsítása érdekében, „nehogy egy rosszul megindított felsőházi ellenakció megerősítse a pozícióját, és a végén bukása elmaradjon".97 Félő volt ugyanis, hogy a felsőház fellépése Darányi ellen — a kormány védelmére készteti az úri szélsőjobboldalt, amely a felsőház tagjait maradi „zsidóbérenceknek" és „javíthatatlan csáklyásoknak" tartotta. Kozma Miklós, Péchy László és Kállay Miklós érveinek eredményeként a memorandum terve egyelőre függőben maradt, s később már nem volt aktuális. 91 Horthy Miklós Titkos Iratai. Szerk. Szinai Miklós és Szüos László. Bpest, Kossuth Kiadó. 1962. 178. 1. 92 BMI. Imrédy-per. Kelemen Koméi vallomása. 93 KN. 1935 — 40 XVII. köt. 344. 1. 94 OL. Kozma iratok 41. es. Kéziratos napló. 96 Uo. 9e Felsőházi Napló, 1938. ápr. 8. III. köt. 165. I. 97 OL. Kozma iratok 9. cs. 6*
