Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
902 TÖMÖRY MÁRTA tűrni. Wekerlét szereti. Wekerle valamennyiüket orruknál fogva vezeti. Itt Machiavelli. A függetlenségiek mindenre készek a hivatalért. Kossuth a legnagyobb és legperszébb köztük. Benyovszky8 9 szedi a províziót . . . Október 21. Beck állítólag csak december 2-ig akar maradni, hogy akkorra készített szép beszédje kárba ne vesszen. Ugrón erősen tüzel a horvátok ellen, ügynökei ma mérsékelten szemtelenkedtek. Burián helyeselte, én nem. Wekerle ideadta nekem újból a Bosznia annexiójáról szóló indoklást. A múltkori beszélgetésnek többet nincs substratuma, de az igazat meg kell mondani . . . Október 22. [Wekerlével]: Burián expozéja nem tetszett. Sustersiő9 0 , Redlich, Baernreuther keményen támadnak. A magyar közjog ellen való kifakadások . . . Tehát az osztrákok legnagyobb készültséggel mennek bele a dologba. A souverain és a középkori jog alapján nem lehetett jogigényt konstruálni, esetleg III. Henrik hódításaira lehet szerinte hivatkozni és Sichelbergre. Az a fő baj, hogy Buriánt mindenki támadja. Beleszagoltak és ezek nem hagyják magukat. Nehéz itt miniszternek lenni . . . Konferencia (akkor lesz) csak, ha Bosznia és Hercegovina kérdése tisztázottnak veendő. Szerbia és Montenegró sem a Szandzsákból, sem tőlünk nem kap területi kárpótlást. Kérdés, hogy megállhatunk-e e mellett, ha nem: baj volna annál inkább, mert Anglia ma — s amennyire én tudom — Konstantinápolyban a velünk való megegyezés ellen izgat. Október 24. Wekerléhez a bástyára. Elhívott az indokolás megvitatására. Én teljes őszinteséggel feltártam, hogy milyen gyönge az érvelése historiailag, milyen antimagyai' közjogi tarló a pragmatica sanctio kérdésében. Egyáltalában osztrák részről jött s onnan szuggerálták ezt Szaravejóban, ahonnan ez a kakukktojás ered, megírtam neki.91 Erősen vitattuk 1/2 11-ig 8-tól. Az erős faj beszél, de eziránt érzéke nincs s nem jó a politikai memóriája. Az osztrák miniszterelnök megjegyzései ezirányban nagyon jók s egyben megegyeznek az enyéimmel. Állítólag Apponyi, Kossuth, Zichy látták a dolgot, sőt Apponyi bele is korrigált. Értekezés közben hívta Kossuth a telefonhoz, aki neheztelt, Andrássy nem mutatta meg neki a választási törvényjavaslatot. Aprehenzió az egész vonalon. A király habozását illetően ő is szeretné tudni, hogy ki sugalmazza ? Ferenc Ferdinánd nem, hát akkor ki ? Mária Valéria92 útján Luegerék ? Én végleg elodáztam magamtól ezt a pesti „franciskánus missziót",9 3 hogy a délszláv ügyekben vezessek. Ezekkel? Himezett, hámozott, hogy ő igen, de nem tudja, hogy hogyan álljon minisztertársai elé, akik közel vannak, felemlítvén, hogy én az előbbi kormányoknak is tettem szolgálatot. (Hát hogy a fenébe ne tettem volna !)9 4 . . . Hála Istennek, hogy a saját magam gyermekétől megszabadultam. Október 26. Horváth Ödön(t) az én emberem(et) Aehrenthal kikérte Andrássytól s lenn volt Belgrádban. Megszerezte a mozgósítási tervet, egyáltalában a mai körülmények között igen lényeges szolgálatot végzett. A külügyminiszter nem is mozdulhat nélküle. Szerencséje, hogy a szerbeknél a régi összeesküvő elemek mindenre készek a mostaniak ellen. Belgrád izgatottsága tényleg nagy. Szerinte háború nem lesz, mert Szerbia nincs elkészülve, rothadt minden, tehát egymást fogják ölni s a király helyzete tarthatatlan. Aehrenthal Horváthot hosszabb ideig akarja, de Andrássy ós Hadik96 , akit Aehrenthal meglátogatott, nem adják s kívánnák, hogy mindent közöljön velük. Szóval hecc a faiseurért, Aehrenthal embere báró Pitner volt tengerésztiszt, aki nem ismeri a Monarchiát, hanem egy rendőrszaglászó, de még zöld felfogású, centrista osztrák. Szövetkezik mindenkivel és a leghülyébb nézeteket vallja Horvátországról, a Monarchiát antidinasztikusnak tartja, szóval rólunk ellenségeink útján alkot nézetet, szemben nyal — ahol lehet már —, de teljesen kezünkben van, mert ravaszsága primer eleme, mint a rókáé ós nem tudja a dolgok eredetét. Apró pontokból áll, most egy kis szintén rácot, Cudiéot adták " Benyovszky Sándor függetlenségi párti képviselő. " SusterSií Iván klerikális szlovén képviselő. " A levél nincs mellékelve. Mária Valéria Ferenc József ifjabbik leánya, Ferenc Szalvátor főherceg felesége, aki kapcsolatot tart fenn Lueger keresztény-szocialistáival. " A „franciskánus misszió"-n itt azt érti, hogy ez önként vállalt boszniai — keleti — küldetése nem olyan lett gyakorlatban, mint ő elképzelte, különben is megoldhatatlan számára a feladat, mert nem képviselheti a „magyar" érdekeket ott, ahol azt a „magyarok" (a magyar uralkodó osztályok dualizmushoz hű csoportja) sem akarják. " Thallóczy megőrzött itt egy-két olyan levelet, amelyek bizonyítják, hogy a magyar közvéleményben tudtak Thallóczy politikai szerepéről. Thorma Miklós erdélyi szabadelvű képviselő hiíga egyik levelét olvashatjuk itt, „ ... az annexió minő kemény dió lehetett, elképzelem. És fáj, miért kell magának mindig a más számára dolgoznia. De azért én bízom a jövőben, amelyben ott fog állni elsőnek a sorban. Adja Isten, hogy összes eddigi munkájának hosszasan élvezhesse bőséges jutalmát . . ."OSzKK Quart. Hung. 2459.11. f. 5. sz. levél. — TCállayné írja egy nappal később keltezett levelében :,, .. . Ma vettem szíves sorait az elszámolással. Kétszeresen fájlalom, hogy éppen az idén senki sem jöhetett ki Belczelre, mert gondolhatja, hogy a Balkán-események kétszeresen éreztetik velem annak hiányát, hogy valaki legyen mellettem, akitől első kézből tudom meg a dolgokat.. ." Uo. •5 Hxdik János gr. 1904-ben Andrássyval kilép a szabadelvű pártból, s megalakítják az Alkotmány-pártot : Andrássy bizalmi embere, később miniszter.
