Századok – 1966

Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878

BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÁLÁSÁNAK TÖRTÉ NET KR ÖL 897 hírlopok is*szerét vették az annexiónak. Berlini újságok hirdetgetik, sokáig ezt nem lehet megtartani. Buriánt az izgatottságtól eszi a macska. Értem, amennyiben fene nagy felelősséget vett magára. Azt persze nem tudja, hogy mennyire elronthatják mások. A király — mint semper August — természetesen könnyen állt kötélnek. Ferenc Ferdi­nánd magának akarta megcsinálni, úgy sejtette, valami szekundó-genitúráról fecseg­hettek. Ez csak amolyan privát sejtés, melynek semmi alapját nem tudom . . . * Október 3. . . . Ma reggel küldte Burián a kész proklamációt és a hozzáintézendő királyi leiratot. A proklamációból — igen helyesen — kivették Pesten a sok közjog­ellenes régi flosculusokat. — Nagy harc folyt, minden szempontból'kompromisszum az eredmény. Becket Klein1 9 osztrák igazságügyminiszter befolyásolta. 30-án este, amikor az első összejövetel volt, Wekerle mindig arra hivatkozott, hogy miniszterei mit szólnak hozzá; erre 1-én meghívták Andrássyt, Apponyit,6 ? Kossuthot. A fél osztrák minisztérium itt volt. Folyt a kapacitálás, végre jnegegyeztek, „Szent Istvánt" kihagyták, de a magyar trón régi igényeit — ami helyes és elengedhetetlen kellék — hangsúlyozták. így egészen ártatlan dolog a manifesztum. »... Beck az " utolsó pillanatban figyelmeztetett némi stiláris helytelenségekre, amiket kiigazítottam. Wekerlével telefonon beszéltünk, hogy ő küldje ide a hozzá inté­zendő legfelsőbb kézirat másolatát, mi azt is közzétesszük. Mindössze hatot. Azután ő tőlem várja a magyar fordításokat és egy zavaros ellenjegyzési kérdést tett. • Újabb izgalom, de Burián azt mondván, hogy a manifesztum nem lesz ellen­jegyezve, imprimáltam. Budapest a kelet. Hogy ,,magyar"-hatást fog elérni, kétségtelen. Azonközben Szőgyény akart velem beszólni, aki Berlinbe utazik, de nem lehetett. A sajtó erősen piszkálja a dolgot, sőt Párizsban máris elárulják a dolgot. Tudni mindenki tud már róla, csak a napot nem tudják. Isten csudája, hogy ránk nem törtek ma. Este 10 órakor 1200 példányra imprimálva a dolgot, 600 lemegy, 600 itt marad; az udvari nyom­dában minden elképzelhető intézkedés meg volt téve. Nem rajtunk múlik, ha zavar lesz. Ismét egy historikus nap, mint a históriai pillanatok rendesen. • Október 4. Reggel 7 órakor nyomdába. Minden elkészült, 148 órakor a vasútra vitték az egyes kerületeknek szánt kiáltványokat, Pault5 1 besegítettem a vonatba, igen I ügyesen csinálta, sőt nagy garral és innen 8 óra 50 perckor elment a dolog, hogy október 7-én elsüljön. Holnap konferencia lesz a külügyben, hogy a sajtóval szemben milyen eljárást lehet követni. » Október 5. .. . Felrendeltem (X. 5.) Jaszenovicsot,5 2 hogy Wekerléhez küldjem a kéziratok magyar fordításával. Burián misére ment, a Felség nevenapja lévén. Ezalatt fordítom a magyar szövegre a kéziratot s újból leíratjuk a szarajevói kormányhoz menő kéziratokat. A vén Kutschera rémül, hogy baj lesz keleten, a tartománygyűléssel nem lesznek megelégedve Boszniában . . . egy órakor visszajön Burián, nagyon ideges, kapkod. I Baj történt a kézirat keltével. A király 6-ával akarta keltezni, de azután figyelmeztették, hogy ez nem jó dátum'(Arad !); lett belőle 5. A felhívás október 7-ével van keltezve, I Burián parancsa szerint, ez tehát szépséghiba. 2—4-ig Aehrenthallal konferencia. Wekerle figyelmeztette őket, hogy ne hivatkozzanak a berlini szerződésre az Aehrenthalhoz intézett kéziratban.53 Daruváry6 4 telefonirozott (sic !) Buriánnak, erre összeülnek s a berlini szerződésre való hivatkozás kimarad az Aehrenthalhoz intézett kéziratból; illetőleg lefordítjuk szerbre, benne marad. Kis hiba, ezt utólag reparálni kell. « Aehrenthalt idegessé tesz, hogy Szőgyény fecsegett még rólam is, hogy egész éjjel nyomdában vagyok, holott ezt a szolgák fecsegték. Tehát kipattant a dolog. Párizsban valószínűleg Clemenceau révén, és Khevenhüller5 5 is fecseghetett. Ő már 1885-ben is kotyogott. A börzén a papírok estek, nagy riadalom támadt és Franciaország barátság-I " Franz Klein, 1906-tól osztrák igazságügyminiszter. 5° Apponyi Albert gr. 1908—1910-ig a koaiíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Mint a független­ségi párt vezetőembere, a boszniai annexiónuk egy darabig ellenzője. 61 Otto Paul Thallóczy miniszbérumbeli referense, a vallás- és népművelési osztályon. 5! Jaszenovicsot (Jávor Gézát) rendelte fel liéesbe, hogy az személyesen vigye a fontos iratokat Pestre. Jávor akkor már budapesti pénzügyminisztériumi tisztviselő volt, deThallóczy magántitkáraként megtartotta, havi honorá­riumot fizetett neki, s valahányszor Pesten járt, Jávornak diktálta tovább naplóit, gyorsírásba. Megesett sokszor az is, hogy bizonyos tárgyú ügyeket telefonon beszélt meg vele Bécsből, s Jávor hivatalos (vagy baráti) levelet írt — legtöbb­ször ezek a budapesti főhivatalokhoz, miniszterekhez szóló ajánlósorok voltak, állás stb. ügyben —, s ha azok sürgősek voltak, Jávor Thallóczy nevét is aláírta. Mindjárt Thallóczyhoz kerülése után meg kellett tanulnia utánozni Thallóczy aláírását. Jávor Géza még ma is tökéletesen tudja utánozni Thallóczy aláírását, mint valamikor magántitkár korában. J ávor Géza ma nyugdíjas, s kedves szórakozása a levéltári kutatás, azzal a céllal, hogy volt főnöke, Thallóczy életrajzi adatait összeszedje, róla tanulmányt írjon. 63 A berlini szerződés ugyanis hangsúlyozza a status quo fenntartását, a Monarchia ideiglenes jellegű boszniai felügyeletét. " Daruváry Géza 1895-től külügyi szolgálatba lép, több helyen teljesít diplomáciai szolgálatot, 1905-ben a kabinetirodába rendelik, Thallóczy így kerül vele kapcsolatba. ь6 Rudolf Khevenhüller párizsi osztrák-magyar nagykövet. f

Next

/
Thumbnails
Contents