Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
882 TÖMÖRY MÁRTA lódik bele a munkába, amikor Peregriny nem boldogul a sztenogrammos sorokkal.1 9 Minden jel arra mutat, hogy az ellenforradalmi rendszer politikusait, államférfiait „izgatta" Thallóczy gyorsírásos naplója, ezért fogatnak hozzá 1920-ban a megfejtéséhez. Közben — eddig kiderítetlen módon — egyes részek eltűntek a naplóból még a Széchényi Könyvtárba érkezésük, felvételezésük előtt ! Ezek fontos részletek, s nemcsak maguk a feljegyzések, hanem a naplóhoz csatolt hivatalos iratok fogalmazványai, másolatai (pl. külügyminisztériumi hivatalos iratok, politikusok levelei stb., ha Thallóczy azokhoz hozzáférhetett).20 A naplókban a közönséges és gyorsírásos részek váltakozása nehézséget okoz felhasználásuknál. De nemcsak ezért komplikált használatuk, hanem azért is, mert Thallóczy — jó „krónikásként" — mindent válogatás, rendszerezés nélkül, azonnal feljegyzett; sokszor egy-egy dologról, személyről csak félmondatot, s máris átugrott a következő, akkor jelentkező másik témára, személyre, eseményre, majd újra másra. A részeknek mozaikszerű jellege, sokfélesége miatt nagyon nehéz egy szokványos „bevezetővel" közölni Thallóczy naplóit. Az egy témára vonatkozó részek kiemelése s összeillesztgetése szükséges, s akkor is a bevezetőn túl, szöveg közben is fokozottan nélkülözhetetlen a magyarázó szövegek használata.21 Feljegyzéseiből olyan részleteket emelünk itt ki, amelyek viszonylag összefüggőek: a Bosznia-Hercegovina annektálására vonatkozó feljegyzéseket. Thallóczy nemcsak azért foglalkozott olyan intenzíven ezzel az eseménnyel, mert a Balkán-államok történetét kutatta, hanem a két tartomány kormányzásában, a tartományok ügyeinek intézésében Kállaynak, majd Buriánnak legközvetlenebb politikai munkatársa, az eseményeknek aktív részese volt. Mondanivalója tehát valóban igen sok lehetett. Sorait olvasva nemcsak a korszak történetével foglalkozó történetíró, de a történelem iránt érdeklődő olvasó is részletesebben, több oldalról s így helyesebben ismerheti meg az annektálás történetét. * 19 Ugyanis kétféle gyorsírási rendszerrel írt részletek vannak a naplókban, mert Thallóczy maga Stolze—Fenyvesi-rendszerrel, Traeger Gabelsberger—Markovics-fóle írással, Jaszenovics pedig mindkettővel írt. Ezért is őt bízta meg Thallóczy naplói áttételével. 20 Itt kell kitérnünk arra, hogy eddig Thallóczy naplóiból nyomtatásban csupán egy 1914-es útinaplója jelent meg, melyet Ferdinand Hauptmann jugoszláv történész „Ein Reisebericht dr. Ludwig Thallóczy's" címmel a Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs-ban (13. B. 1960, 404—460. p.) jelentetett meg. Hauptmann a naplókat ismertetve, bevezetőjében azt írja, hogy Thallóczy azokat két nyelven, a bizalmas természetű megfigyeléseinek, beszélgetéseinek feljegyzését németül, a kevésbé fontos részleteket, pedig magyarul írta. Ugyanakkor ezeket a „bizalmas" részleteket, illetve magát az egész naplót — mert utazás közben természetes, hogy Thallóczy nem bajlódott a hosszadalmas közönséges írással, hanem gyorsírással jegyzetelt — a gyorsírásos naplórészletek feloldott — áttett — szövegéből idézi. Thallóczy a bizalmas természetű feljegyzéseit már csak azért sem írta volna németül, mert abban az időben általában tudtak a bécsi hivatalnokok, Bécsbe járó magyarországiak is németül. Gyorsírással írta a bizalmas részleteket, mert akkor még kevesen tudtak gyorsírni (környezetében csak két, egymást követő magántitkára). A Hauptmann által közzétett naplórészlet Thallóczynak egy beadványa útjáról, amelynek fogalmazványát is németül készítette, mert a beadványt németül kellett átadnia. 21 Az itt közlendő naplórészletek zöme gyorsírással írt, ezeket a részeket álló betűkkel, a közönséges írással írt részeket dőlt betűkkel közöljük.
