Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
78 SIPOS PÉTBIl követelés volt a . . . nemzeti koncentráció, akkor ennek most jött el az ideje."73 „Egyes hírek szerint a kormány rekonstrukciója esetén a kisgazdapárt és a kereszténypárt egy-egy tekintélyes képviselője miniszteri tárcához jut."74 Az Anschluss előestéjén azonban ezek az elképzelések teljesen irreálisak voltak. Amikor 1938. március 9-én váratlan gyorsasággal újjáalakult a Darányikormány, nyilvánvaló volt, hogy koalícióra „ . . .most már belátható időn belül nem is kerül . . . sor".7 5 A második Darányi-kabinet összetétele határozott jobbratolódásként értékelhető. A vezérkar követeléseit ellenző Fabinyi pénzügyminiszternek, most, hogy a Soós- és Rátz-féle memorandumok főbb pontjai kevés kivétellel kormányprogrammá váltak, nyilvánvalóan távoznia kellett a kormányból, és helyét Reménvi-Schneller Lajos foglalta el. Mikecz Ödön, a „Reformnemzedék" volt tagja vette át az Igazságügyminisztérium vezetését Lázár Andortól, míg a kormányfő által ideiglenesen betöltött földművelésügyi miniszteri bársonyszék Marschall Ferencnek jutott, aki Gömbös kormányzása idején kezdte meg politikai karrierjét. A legnagyobb feltűnést az a tény keltette, hogy az újonnan kreált tárcanélküli közgazdasági miniszteri tisztséget - Imrédy Béla töltötte be. Különösen Angliában fogadták lelkendezve a kormányba való visszatérését. „Népszerűségét senki sem vonhatja kétségbe és tekintélyét a közvélemény összes árnyalatai elismerik" - írta a legtekintélyesebb londoni napilap. „Helyzete példátlan egy oly országban, amelyet gyakran tépnek személyes nézeteltérések és versengések. Belépése nagyban erősíti a kormányt."7 6 Az idézett elismerő szavakban valóban sok igazság is van. Imrédy az új kormány legtekintélyesebb tagja volt, akire nem kisebb feladat hárult, mint a győri program maradéktalan megvalósítása. Ebből következően feladatköre korántsem szorítkozott a szorosabb értelemben vett gazdasági ügyek intézésére, hanem a kifejezetten politikai jellegű kérdések megoldásában is döntő szava volt. Lényegében miniszterelnökhelyettesi funkciót töltött be, s várható volt, hogy a mérleg, a másik serpenyőjében Darányival, mind személyi, mind politikai okok folytán, előbb-utóbb Imrédy javára billen.77 A legnívósabb hazai politikai folyóirat szerint „az ország szélesebb rétegei örömmel üdvözölhetnek egy oly férfiút a magyar gazdasági élet legfőbb irányítójának személyében, akinek . . . tudása, felelősségérzete, . . .keresztény humanizmusa, s az európai bizalom a nag)- munkaterv végrehajtásának biztos záloga . . . Az ő szociális érzékén a programnak a széles rétegeket érintő része éppen úgy biztos kezekben van, mint ahogy a gazdasági élet is nyugodt lehet ... a tőkék felhasználása terén."78 Kétségtelen, hogy a Bethlen-csoport szemében Imrédy az a mindenki számára posszibilis személy, aki szükség esetén Darányi örökébe léphet. 73 Magyarság, 1938. márc. 8. 71 Újság, 1938. márc. 8. 75 Uo. 1938. márc. 11. 76 Times, 1938. márc. 10. 77 A Reuter-iroda budapesti jelentése szerint „politikai körök nemzeti koncentrációs kormány alakulásának lehetőségéről beszélnek . . . híresztelés szerint Imrédy Béla lenne a koalíciós kabinet miniszterelnöke." OL. MTI. 1938. márc. 5. 78 Magyar Szemle, 1938. 4. sz. 380. 1.
