Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 843 Paderewski, a „Petit Journal" és az „Intransigeant" с. lapoknak tett nyilatkozataiban azzal indokolta Lengyelország tartózkodását a kisantanttól, hogy az franciaellenes szövetség. „Lengyelország . .. nem lép be semmiféle olyan szövetségbe, amelynek elve nem a Franciaország iránti hála, tisztelet és korlátlan bizalom; a mai kisantatnak ezzel szemben más jellege van..."138 Ha a későbbi fejlődést vizsgáljuk, látjuk, hogy a kisantant nagyon kedvező alakulattá vált Franciaország számára, s viszonya Franciaországgal ennek megfelelően alakult. Eleinte azonban, amikor Franciaország még egy egységes közép-európai blokk kialakításán dolgozott, amelynek Magyarország is részese lett volna, a kisantant magyarellenes éle zavarta a francia terveket, a jelentős hatalmat képviselő francia körök törekvéseit. Benes 1920 szeptemberi beszédében, amikor felsorolta a kisantant létrejöttének okait, kijelentette: „Időről időre, hol az egyik, hol a másik oldalról hangzanak el sajnálkozások afelett, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megsemmisült. Egyes nemzeti államok különböző nehézségeit hozzák fel ... Ezen az alapon különböző elképzelések alakulnak ki a dunai konföderációról, vagy legalább is a volt osztrák-magyar területek vámegységéről... A hasonló alakulatok rekonstrukciója akár politikai, akár gazdasági értelemben veszélyes lenne számunkra."139 A csehszlovák burzsoá történetírás is helyenként utalt arra, hogy a kis államok részben azért is akarnak tömörülni, hogy könnyebben ellenállhassanak az érdekeiket sértő nagyhatalmi nyomásnak. „Természetesen olyan csoport kialakulásáról volt szó, amely nagyobb elszántsággal lép fel a középeurópai kis államok független külpolitikájának megsemmisítésére irányuló nagyhatalmi befolyás ellen."14 0 Arról volt szó, hogy a csehszlovák burzsoázia, a többi kis állam burzsoáziájához hasonlóan, saját érdekeit és céljait védő szövetségre törekedett,14 1 s ezzel szembe került a francia militarista köröknek a lengyel—szovjet háború időszakában folytatott politikával. A francia burzsoá közvélemény és kormánypolitika ezért az új szövetséget ennek megfelelően fogadta. * Ekkor a csehszlovák burzsoázia előtt az a feladat állt, hogy lépését a francia kormány előtt tisztázza, s ha lehet, összhangba hozza a kisantant eszméjét a francia politikai elképzelésekkel, illetve bebizonyítsa, hogy a kisantant nem ellenkezik a francia érdekekkel. A francia militarista körök ugyanis nem maradtak csupán a bíráló megjegyzéseknél. A magyar és a csehszlovák bizalmas katonai és diplomáciai források egyaránt igazolják, hogy mindjárt Benes Belgrádba érkezése után akciót indítottak a kisantant ellen. S hogy Romániával nem sikerült szövetséget kötni, azt egyrészt a francia militarista körök nyomásának tulajdonítják,142 amelyek ez időben, az intervenció folytatása céljából erősen támogatták a román—lengyel blokk kialakítását, s a 138 Uo. c. 19. (1920. szept. 30.). 139 Ed. BeneS: Problémy ... 86. 1. 140 Al. KúnoSi : i. m. 41—42. 1. 141 HL VKF II. свор. 23 945. sz. dok.-ban olvashatjuk, hogy a kisantant titkos célja „egy olyan szövetségnek a létrehozása, amely elég erős önálló politikát űzni Közép-Európában, s ne kelljen Franciaország rendőrének vak eszköze lenni az orosz kérdésben". 142 AMZV-Praha Paííz 1920. 6. 218 (1920. szept. 2.); HL VKF 1920. II. csop. 23995. t
