Századok – 1966

Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816

ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 837 ment a kommunista mozgalommal szembeni védekezés céljából a nem szocialista orientációjú államokból, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, erős katonai blokkot akar kialakítani. Továbbá, hogy a francia kormány a magyar gazdasági engedmények ellenében állítólag területi engedményekre is hajlandó. Renner szerint különösen Kárpát-Ukrajnáról s a közös lengyelmagyar határ megvalósításáról van szó, még pedig azért, mert ott „burjánzik a bolsevizmus, amelyet a magyar kormányzat alatt felszámolnának".101 A Vörös Hadsereg előretörése valóban megváltoztatta a francia kormányköröknek Magyarországgal szemben tanúsított magatartását. Az addig elsősorban gazdasági jellegű tárgyalások egyre inkább politikai és katonai jelleget öltöttek. A „Nemzeti Újság" — korábbi megállapításaitól eltérően — már július elején rámutatott, hogy a jelek szerint Franciaország hajlandó Magyarországot bekapcsolni a francia-lengyel érdekszférába.10

2

Július végén pedig, amikor a katonai tárgyalások megindultak, már arról írt, hogy ez az út — „az okos politikával párosított út" az, amelyen Magyarországnak sikerülni fog a jövőben visszaszerezni elveszített területeit.10

3

Tény, hogy 1920 júliusának végén és 1920 augusztusában (sőt még szeptemberben is) a francia vezető politikusok, kormánykörök, hevesen vitatták a magyar ajánlatot,10

4

hajlottak a magyar csapatok felfegyverzésére, még a cseh burzsoázia érdekei ellenére is.10

5

Kategorikusan követelték a Magyarország ellen 1920 júniusában megindult nemzetközi szakszervezeti bojkott megszüntetését.10

6 Mindez arra mutatott, hogy a francia—cseh szövetség megingott. Egyes francia vezető politikusok egyre intenzívebben kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy egy szűkebb szovjetellenes blokkot hozzanak létre, amelyhez Lengyelország, Magyarország és Románia tartozott volna. A francia militarista körökben megvolt a szándék arra, hogy szükség esetén a magyar hadsereget felfegyverezzék, s a szovjetellenes intervencióba bekapcsolják. Ez méginkább arra késztette a csehszlovák burzsoáziát, hogy a „magyar veszélyt" — éppen a francia álláspont miatt — komolyan vegye és érdekeinek védelme, nemzetközi pozícióinak erősítése céljából megtegye a szükséges lépéseket a már korábban kezdeményezett szövetségi hálózatának kiépítése felé. A csehszlovák külpolitika az elmúlt időszakban, különösen pedig 1920 nyarán meggyőződött arról, mennyire fontos, hogy elsősorban saját erőit vegye számításba, s kiépítse szövetségi hálózatát azokkal a kis államokkal, amelyekkel egy sor közös érdek fűzte össze. Milyen lépéseket tett a csehszlovák burzsoázia a nemzetközi elszigetelődés veszélyének elhárítása érdekében? Mindenekelőtt a magyar reakció ellen irányuló országos méretű propaganda fokozását kell megemlíteni, amely elsősorban a sajtóban folyt. Célja 101

AMZV-Praha, Videfi 1920/69 (1920. júl. 9.). Mivel a tervek mindkét állam ellen irányultak, dr. Renner sürgette az összejövetelt Bencései. 102

Nemzeti Újság, 1920. júl. 2. 103

Uo. júl. 29. 104

Lásd Gajan: Nëmecky. . . 172 —173. 1. V. Olivová: Ceskoslovensko—sovëtské vztahy. . . 227 — 228. 1. 106

Lásd: gr. Csáky jelentése Párizsból (OL KÜM. res. pol. 1920 — 11 — 281), amely szerint a pozitív eredmény elérését az angol és olasz ellenállás veszélyezteti, „míg a cseh ellenállásnak a franciák sem tulajdonítanak fontosságot". 106 AMZV-Praha, Viden, 1920/80. Az amszterdami szakszervezeti központ aug. 8-án adott ki is egy felhívást, amelyben a bojkott beszüntetésére hívott fel. A bojkott ezután még tovább tartott — bár csökkenő hatással —, s csak ez év szeptemberében szűnt meg teljesen. 9 Századok 1960/4—5