Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 835 szlovák kormány kénytelen volt közzétenni semlegességi nyilatkozatát. Hasonló volt a helyzet Jugoszláviában is,8 9 míg Romániában — ahogy erre később rámutatunk — némi különbség mutatkozott. A magyar reakció igyekezett kihasználni az utódállamok szorongatott helyzetét. Horthy június 10-én Pilsudskinak küldött levelében magyar-románlengyel szövetséget javasolt, amivel a francia militarista körök is szimpatizáltak. A magyar kormány 1920 július második felében és augusztus elején újabb diplomáciai lépéseket tett az antant felé. Teleki Pál miniszerelnök Párizsba Praznovszky Iván párizsi magyar ügyvivőnek azt az utasítást küldte, hogy komolyan figyelmeztesse a francia kormányt arra a veszélyre, amelyet a szovjet csapatok előretörése jelent Európa számára. „Lemberg elestével nyitva állna az út a Kárpátokon át, s nincs kizárva, hogy Csehszlovákia is csatlakozna az oroszokhoz, s Ausztria sem tudna ellentállni" — olvashatjuk az irányelvekben.90 A magyar miniszterelnök augusztus 6-i nagyterjedelmű jegyzékében tájékoztatta a nagyhatalmakat a csehszlovákiai akut „bolsevik veszély"-ről.9 1 Ezalatt folyt az aknamunka Csehszlovákia ellen. Sokoldalú előkészületeket tettek Szlovákia és Kárpát-Ukrajna katonai erővel történő visszaszerzése érdekében. 1920 nyarán a magyar irredenta propaganda Szlovákiában a fegyveres felkelés és puccs előkészítését célzó irányelvek szerint dolgozott. Horthy szorosabbra fonta csehszlovákellenes kapcsolatait a lengyel intervenciósokkal, a szudétanémetek szeparista mozgalmával, és továbbra is fenntartotta kapcsolatait a német monarchistákkal.9 2 A csehszlovák burzsoázia és diplomácia nagy aggodalommal szemlélte az események bonyolódását, s a több oldalról fenyegető veszélyt. A beérkező csehszlovák külügyi és katonai jelentések rendkívül súlyosnak ítélték meg Csehszlovákia helyzetét. Az 1920. július 22-i keltezéssel Budapestről érkezett követségi hírközlés arról tájékoztatta a külügyminisztériumot, hogy a háború a két ország között hamarosan bekövetkezhet: Magyarországon a helyzet nagyon feszült, a csehellenesség és az integritás felújításában való reménykedés mérhetetlen. A lengyelek segítségért fordultak a románokhoz és a magyarokhoz, a magyarok igyekeznek elszigetelni Csehszlovákiát Romániától, s az antantot pedig a Kárpátok megszállásának szükségességéről akarják 89 AMZV-Praha, Bëlehrad, 1920/334; 1920/342 (1920. aug. 8., ill. 9.) 90 Id. Nemes D.: i. m. 326. 1. 91 AMZV-Praha, Budapest, 1920/166. 92 OL KÜM res/pol 7-es;(418/pol. sz. 96); AMZV 1920/49-a. Lásd erre vonatkozólag még: Prónay Pál naplójegyzetei 1918 — 1921 I—II. köt. 339 — 341. 1. E szerint 1920 tavaszán és nyarán egymás után érkeztek Magyarországra olyan külföldi egyének, akik különböző ellenforrádalmi frakciók képviselői voltak, többek között cseh és német területekről. így pl. szoros kapcsolat alakult ki Bauer Ottó porosz ezredes és egyes magyar politikai tényezők között. Bauert társaival együtt Ludendorff volt császári vezérezredes küldte Magyarországra a Kapp-puccs után. Feladatuk az volt, hogy a magyar kormánnyal egy antibolsevik front létrehozásának tervét dolgozzák ki. Tervük szerint „német és bajor katonákat, főleg az Ehrhardt divízióból szándékoztak hajókon a Dunán Ausztriába, azután Magyarországra szállítani. Ezekkel és az ausztriai frontkämpferekkel és más megbízható fehér jobboldali szervezetekkel puccsot akartak véghezvinni oly értelemben, hogy minden országban kimondottan keresztény és nacionalista kormány jusson uralomra. Ugyanakkor a szudétanémeteken keresztül Csehország északi részébe, németekkel egy betörést szervezzenek, amelyet ugyanakkor Prónay különítménye egy délről jövő támadással támogatna.
