Századok – 1966
Tanulmányok - Valiani; L.: Tárgyalások Ausztria-Magyarország és Olaszország között 1914–1915-ben 787
TÁRGYALÁSOK AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG KÖZÖTT 791 szerződésben foglalt kötelezettségét, amikor nem informálta előzőleg olasz szövetségesét a Szerbiához intézendő ultimátumról. Mérey mindazonáltal azt remélte, hogy Szerbia megtámadásának a sikere — amiért a maga személyében is fenntartás nélkül küzdött — vissza fogja állítani Olaszországban Ausztria-Magyarország tekintélyét.1 5 Mérey ugyan nem zárta ki annak lehetőségét, hogy európai konfliktus esetén az olasz kormány is jobbnak látja majd Németország oldalán haladni, nem volt azonban kételye az iránt, hogy Olaszország egyelőre — az osztrák—szerb háború kérdésében — azt a tényt, hogy nem kérték ki véleményét és nem értesítették, ürügyként használja majd fel arra, hogy várakozó állásponton maradhasson, — készen arra, hogy Ausztria-Magyarország minden Szerbiában végrehajtott területi foglalásáért kárpótlást kérjen. Mérey tartott attól, hogy ezzel kapcsolatban a berlini kormány Rómának ad majd igazat, ennek ellenére minden engedmény megtagadását tanácsolta Bécsnek. „Véleményem szerint — írja jelentésében — ebből semmi komoly veszély nem származhat: Olaszország hadseregének és pénzügyeinek kedvezőtlen helyzete, a gyakori belső zavarok, a jelenlegi kormány gyengesége, továbbá problémái Líbiában, a Dodekannészoszon és Kisázsiában szerintem nem engedik meg, hogy az ország nagyobb akciót kezdjen . . . Olaszország nem fogja otthagyni a Hármasszövetséget, már csak azért sem, mert a lakosság háromnegyedrésze nem értene ezzel egyet. A legrosszabb, ami történhet, Olaszország valamilyen dél-albániai akciója lehet."1 6 Mérey, mikor e sorokat írta, nyilván nem ismerte a Sangiuliano által július 24-én szétküldött irányelvek pontos szövegét. Ha ebbe betekint, észreveszi, hogy az olasz külügyminiszter a kárpótlás iránti igényt olyan módon fogalmazta meg a hármasszövetségi szerződés 7. §-a alapján, hogy visszautasítás esetén Olaszország tulajdonképpen virtuálisan már Ausztria-Magyarország ellenfeleinek oldalára került át. Ezt különben ' Giolitti, a meglehetősen németbarát volt miniszterelnök és a parlamenti liberális többség vezére, aki ugyancsak nem ismerte Sangiuliano irányelveit, szintén nem vehette észre, mikor kijelentette, hogy teljesen egyetért az olasz kormánynak azokban a napokban elfoglalt álláspontjával, továbbá a 7. § értelmezésével, egyáltalán nem gyanítva, hogy ez az értelmezés kezdettől fogva csírájában magában hordta az Ausztria-Magyarország elleni háború lehetőségét. Valóban, Sangiuliano kezdettől fogva úgy érezte, jogában áll az Ausztria-Magyarországgal ellenséges hatalmak oldalára állni, ha ez előbbi nem adja meg a 7. § szerint azokat az engedményeket, amiket Olaszország kielégítőnek 16 „Ezért igazi szerencsének fogom tekinteni, ha eljutunk a Szerbia elleni háborúig" — így írt Mérey Berchtoldhoz intézett júl. 29-i magánlevelében. H. H. St. A. P. A. rot. 506—7, Liasse XLVII, ба Italien. Véleménye szerint ha ebből európai konfliktus származott volna, hát ez meg volt írva a sors könyvében és jobb volt, hogy mielőbb megtörténjék. 16 Österreich-Ungarns Aussenpolitik, VIII. Jul. 29-i jelentés. Az olasz közvélemény irányzata persze nem arra hajlott, amerre az osztrák-magyar nagykövet akarta-a dolgokat terelni, de sok olasz újság olvasásából (jelentős kivételt csak a „Corriere della Sera" képezett) azt gondolhatta, hogy ez így van. Vö. erre vonatkozólag B. Vigezzi: i. m. Méreynek ezt az optimizmusát akkor Berchtold is osztotta, aki júl. 31-én azt mondta az olasz nagykövetnek, hogy Ausztria-Magyarország kész megállapodni Itáliával a 7. cikkelyre vonatkozólag, ha ez belép a háborúba szövetségesei oldalán. I Documenti Diplomatici, i. köt. 484. 1. Másnap, mikor Mérey megkérdezte Sangiulianot, hogy Olaszország résztvesz-e a háborúban, természetesen a Hármasszövetség oldalán, ez Válaszában „kifejtette az ismert okokat, amelyeknél fogva nem vagyunk erre kötelezve, bár fenntartjuk magunknak a lehetőséget, hogy később határozzunk, ha érdekeink ezt tanácsolják és ha ezeket világos egyezmények fogják biztosítani, amiket Ausztria mindezideig visszautasított". Uo. 603. 1. 7*